Valóban dicső őseink egykor felajánlották Magyarországot Szűz Máriának, ennek emlékére ünnepli ma a katolikus egyház a legfontosabb Mária-ünnepet, Nagyboldogasszony napját, vagyis Szűz Mária halálát és mennybevételét. De vajon 2017-ben ott van-e még a Szent Szűznél ez az ország, vagy csak egy kerítéssel körbevett, hagyományait feladó nemzeti trafik lett hazánkból.
Mindenesetre, azoknak a honfitársainknak, akiket ez az egész még megérint, az ünnep alkalmából Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek délelőtt az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a katolikus.hu-n mások mellet arra emlékeztet, hogy az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint Jézus Krisztus „röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe” édesanyja, Mária holttestét.
Jeruzsálemben az 5. században már megemlékeztek az ünnepről, amelyet Dormitio sanctae Mariae-nek, azaz „a Szentséges Szűz elszenderülésének” neveztek. A 6. században egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a 7. században vette át, és a 8. századtól kezdve Assumptio beatae Mariae-nek, azaz a Boldogságos Szűz mennybevételének nevezték.
XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a
„Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”
– írták.
Nagyboldogasszony napja kötelező ünnep, vagyis a katolikus hívőknek ezen a napon kötelező szentmisén részt venniük.
Hozzátették: az ünnepet Szent István király olyan fontosnak tartotta, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába. Ezért nevezi a magyar katolikus egyház Szűz Máriát Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nek. Szent István 1038-ban éppen Nagyboldogasszony napján hunyt el.
Patrona Hungariae
Krisztus édesanyjának „Nagyboldogasszony” elnevezése magyar sajátosság, nyelvészek és néprajztudósok szerint őseink hitvilágából ered. Ezzel a hagyománnyal találkozhatott Szent Gellért püspök is, aki először használta a kifejezést fehérvári bemutatkozó beszédében, amelyben Szűz Máriát
„napba öltözött Asszonynak” és „mennybe felvett Boldogasszonynak”
nevezte.
Hazánkat ezt követően több alkalommal is felajánlották Szűz Máriának. Károly Róbert 1317-ben, majd I. Lipót hálából Buda és a Délvidék visszavételéért 1693-ban, illetve Ferenc József az ország ezeréves fennállásának alkalmából 1896-ban.
A Szűzanya honvédő küzdelmeinkben is sokszor adott erőt a magyar harcosoknak. A tatárjárás után, a tönkre tett, kifosztott ország újjászületéséért IV. Béla „országunk úrnőjéhez és patrónájához” fohászkodott. A törökellenes háborúk idején a magyar katonák
Szűz Máriát ábrázoló lobogóval mentek csatába,
amikor pedig 1686-ban Buda visszavételére indultak, IX. Ince pápa így buzdította őket: „A Boldogságos Szűz ad segítséget!”. A jelszó latin kezdőbetűi megegyeztek a felszabadítandó főváros nevével:
Beata Virgo Dabit Auxilium.
II. Rákóczi Ferenc saját lobogójára nem a közismert és protestáns harcosok számára is elfogadható „Istennel a hazáért és szabadságért” jelszót hímeztette. A mélyen vallásos katolikus fejedelem lobogóján az állt:
„Szűzanyánk által mutatott úton a hazáért és a szabadságért”
Sík Sándor katolikus pap-költő a trianoni tragédia után az andocsi Szűz Mária-kegyhelyen írta az egyik legszebb magyar vallásos verset, amelyet az Ismerős Arcok dolgozott fel.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
