Iancu Laura József Attila-díjas költő, író az Új Ember 2026. április 19-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben megjelent veresit olvashatják.
az üres házak eresze alatt
kinek virágzik a nárcisz
s a jácint mézillatot
és húsvét után a tulipán
kinek a szemébe lobbant
sárga és piros lángokat
a lapulevél alatt reggelre
talpra állnak az új hajtások
és a gólya egyetlen szándékkal
megtette a visszautat
de az üres házakban
tavalyiak a hallgatások
az új beköltözők
felsöprik a rózsaszirmokat
ha nem sírnak táncolnak
ha nem háborúznak hógolyóznak
s egy kimondhatatlan napon elutaznak
de nem oda ahová a gólyák a fűmagok
hiába egy a neve a halálnak
a visszatérők csak újjászületnek
de akik megérkeztek: feltámadnak
* * *
Édesapámnak
reggel óta mutatom képedet
hol Krisztusnak hol Máriának
fölmutatlak mint egy idegent
kit csibész kölykök kövekkel dobálnak
s mint jött-mentet mutatlak
akit a kutyák megugatnak
vitéz lábad már nem ér földet
bolondozik a szemed is
Keletnek látja a sötétet
és kései ziláltsággal
komor indulót ver a szíved
miért hagyták hogy ezt tegye veled
akárki tette vagy hagyta
az idő az ősbűn törvénye
hát nem tudják a szó: atya
Istentől van levédve
nincs kezdete nincs vége
fújd furulyád fújd balladáid
a nyájat kiengedték a rétre
elmém farkasait is ijeszd el
jaj édesapám felfalnak élve
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
