Akár maffiagyanú is felmerülhet Orbán vejének botrányában

Akár maffiagyanú is felmerülhet Orbán vejének botrányában

Nagyon komoly, szervezett csalási mechanizmusok jelennek meg a Tiborcz-botrányban, melyek a 24.hu által megszerzett, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által írt Elios-jelentésben szerepelnek. A portál szerint a hivatal nem magányos résztvevőket talált, hanem egész hálózatot, az Eliosszal összekapcsolható cégeket, tanácsadókat, melyek olykor összeférhetetlen szerepkörben is voltak.

Mint arról korábban a Wall Street Journal kiszivárogtatása alapján az Alfahír is beszámolt, az OLAF súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Elios Innovatív Zrt. (korábban: E-OS Innovatív Zrt.) LED-es közvilágítás-korszerűsítési projektjei kapcsán. Az OLAF azt javasolja az Európai Bizottságnak, 40 millió eurót, azaz kb. 13 milliárd forintot fizettessen vissza a magyar adófizetőkkel az egykor Orbán Viktor vejének tulajdonában álló cég visszaélései miatt. A fideszes Polt Péter vezette ügyészség korábban már indított nyomozást az ügyben, de azt akkor bűncselekmény hiányában lezárták. A nemzetközi hivatal jelzése alapján most azt közölték a Pest Megyei Főügyészség soron kívül újra megvizsgálja a botrányt.

Csak a Fidesz Elios!

Az OLAF-jelentés egyik megállapítása azt taglalja, hogy az uniós forrásból finanszírozott 35 vizsgált közbeszerzés mindegyikénél felmerül a visszaélés gyanúja, ám 17 esetben az intézet egyenesen szervezett csalási mechanizmust fedezett fel. A közvilágítási projektek esetében úgy szokták megszabni a feltételeket, hogy bizonyos szám és típusú lámpára van szükség, de a magyar hatóságok már azt is elvárták, hogy a pályázó cégnek legyen LED-es fényforrásokkal kapcsolatos komolyabb előélete. A 2012-es kiírás során pedig egyedül az Eliosnak volt már nagyobb LED-es tapasztalata, köszönhetően a Lázár János vezette Hódmezővásárhely által megrendelt tendernek.

Túlbecsült élettartam

Az OLAF azt is feltárta, hogy egy utolsó pillanatban bevetett trükkel meghamisították a LED-lámpák pénzügyi számításait. Az Elios által beadott pályázatok ugyanis nem feleltek meg az elvárt belső megtérülésnek, mert a kiírók 50 ezer világított órával 15 évre kérték kiszámítani, hogy gazdaságos-e a beruházás. Az utolsó pillanatban azonban a fényforrások élettartamát annak ellenére írták át 100 ezer órára (a duplájára!), hogy a LED-eket szállító Tungsram-Schréder OLAF-hoz eljuttatott katalógusa is csupán 60-80 ezer világított órányi élettartamról ír. (A korábbi magyar hatósági vizsgálat a lámpák élettartamát több szakértővel vizsgáltatta, egy részük elfogadta a 100 ezer órát, más részük nem, így a vizsgálat azzal zárult, hogy e tekintetben nincs konszenzus a szakemberek között.) A megduplázott élettartam természetesen megduplázta a költségeket is.

Így aztán a 15 éves időtartam végén maradt (szigorúan papíron) 40 ezer „levilágítatlan” órányi maradványérték, amit pozitív pénzfolyamként lehetett feltüntetni a pályázatban. Így lehetett épphogy úgy megírni a pályázatot, hogy a belső megtérülési ráta pont megfeleljen az elvártnak.

Mi is az a megtérülési ráta?

Ez a pénzügyi fogalom leegyszerűsítve az egyes ki- és befizetések egyenlegét jelenti. Kiadásként jelentkezik a kezdeti beruházási költség, illetve az évek során a fenntartásra költött összeg. Bevételként jelenik meg a beruházás megvalósításából eredő bevétel vagy épp megtakarítás (LED-lámpáknál például a normál izzó és a LED fogyasztása közötti megtakarítás révén elért összeg), illetve lejáratkor az a maradványérték, amennyiért még értékesíthető a beruházás tárgya, jelen esetben a ki nem használt világított órák számának megfelelő összeg. Mindezeket a számokat természetesen a piaci kamatokkal kell korrigálni.

Az OLAF úgy látja, a pályázatot nem a piaci körülményekre írták ki, hanem fordítva: az volt a lényeg, hogy a lehető legnagyobb költség mellett még épp megfeleljenek a feltételeknek. A verseny hiányát ugyancsak kifogásolta az OLAF, mert az úgynevezett „versenytársak” csupán a hiánypótlás szakaszában írtak ilyen számításokat. És ami igazán gyanússá teszi az egészet: ugyanaz a személy, ugyanazon a számítógépen írta őket, ugyanazt a matematikai egyenletet használva. A második és harmadik legjobb „ajánlat” minden egyes esetben pontosan 5 és 7 százalékkal volt magasabbra árazva, függetlenül a költségektől és a lámpák árától. Balatonfüred volt az egyetlen kivétel, ahol 12 és 21 százalékkal árazták túl a vesztes ajánlatokat.

Tényleg Hamarral vitetik el a balhét?

A 24.hu azt is írja, nem feltétlenül az ajánlatkérő önkormányzatok, sokkal inkább az alájuk dolgozó tanácsadók voltak a feltételezett csalás értelmi szerzői. És akkor el is jutottunk a már korábbi cikkeinkben is emlegetett Sistrade Kft.-hez. Ennek a cégnek a tulajdonosa az a Hamar Endre, aki több ilyen LED-es projektben is a kiíró önkormányzatot „segítette” tanácsaival. Amit aztán az az Elios nyert meg, melyben ő maga is tulajdonos volt. És az Eliosban ugyancsak tulajdonos volt az ő üzlettársa, barátja és iskolatársa, Tiborcz István, Orbán Viktor veje.

A Sistrade a közbeszerzési projekthez szükséges, a belső megtérülési rátákat számító Excel-táblákat közösen készítette el az Elios közvilágítási üzletágának vezetőjével, Mancz Ivettel. Ő az a hölgy, akivel Horváth István, Szekszárd fideszes polgármestere beszélt telefonon egy városi frakcióülés közben épp a szekszárdi közvilágítási porjekt ügyében. Erről a frakcióülésről készített hangfelvételt Hadházy Ákos, aki akkor még a Fidesz színeiben politizált, ez volt az első igazán olyan bombahír, ahol kézzelfogható bizonyíték került elő a Tiborcz-korrupcióra.

A 24.hu az OLAF-jelentésre hivatkozva azt is írja, Hamar Endrének arra is lehetősége volt, hogy a kiírások feltételeit befolyásolja. Mi több, a Tugsram-Schréder gyakran fél áron adta a lámpákat az Eliosnak a többi céghez képest, a Tungsram-Schréder pedig a legfontosabb szereplő a magyar köztéri világítási piacon.

A machinációk a magyar törvények szerint költségvetési csalást valósítanak meg – az OLAF-jelentés olvasata szerint. De itt nincs vége. Az OLAF azt javasolja a magyar hatóságoknak, vizsgálják meg, hogy a törvénysértések megfelelnek-e a szervezett bűnözés feltételeinek is.

Korábban Szilágyi György, a Jobbik korrupció elleni küzdelemért felelős politikusa azt kérte a hazai szervektől, alaposan tárják fel a visszaéléseket Orbán vejének botrányában, mert az uniós szabályozás szerint ha az adott tagállam tárja fel a visszaéléseket és vonja felelősségre a bűnösöket, akkor a megállapított összeget felhasználhatják más beruházásoknál. Ha pedig a hatóságok nem találnak törvénytelenséget, akkor ezt a 13 milliárd forintnyi eurót nekünk, magyar adófizetőknek kell visszafizetnünk.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »