Az évszázad magyar bulvárbotránya volt, amikor 1929-ben egy véletlennek köszönhetően kirobbant az arzénes asszonyok ügye: kiderült, hogy 1911 és 1929 között hét Tisza-menti faluban több tucat asszony a saját férjét és más családtagját vagy szeretőjét arzénnel segítette át a másvilágra.
Az áldozatok pontos számát a nyomozás során nem tudták megállapítani: 50 és 300 fő közé taksálták. Az „ötletgazda” a nagyrévi Fazekas Gyuláné volt. Ő kapacitálta az ismerőseit arra, hogy arzénnel (légyfogó papírból kivont méreggel: „légyvízzel”) végezzenek a nem kívánatos személlyel.
A kezdetben bábaként tevékenykedő asszony idővel elkezdett gyógyítással is foglalkozni, sőt még abortuszt is végrehajtott. A helybéli asszonyok kezdetben a frontról hazatért férjeiket mérgezték meg, idővel azonban a többi – valamilyen önös érdekből nem szívesen látott – családtagnak is jutott a szerből.
Mivel a bába kimondottan jóban volt a helybéli orvossal, a „megfelelően kitöltött” halotti bizonyítványokról pedig az unokatestvére gondoskodott, évekig sikerült titokban tartania tevékenységét. 1929-ben azonban a szolnoki ügyészség vizsgálódni kezdett, ekkor derült fény a rettenetes gyilkosságsorozatra: a kihantolt holttestekben extrém mennyiségű arzént sikerült kimutatni.
A 28 gyanúsítottból hatan kaptak halálos ítéletet, ebből hármat végre is hajtottak.
További hasonló érdekességeket olvashat a XX. századi magyar történelemről a Múlt-kor őszi különszámában.
.jpg)
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
