Az elvben baráti viszonyú Budapest és Moszkva az utolsó pillanatig huzakodik a fűtőanyag új beszerzési
megállapodásán.
Az országot a szabad piacról ennek híján is üzembiztosan el lehetne látni.
Akadoznak a magyar-orosz gáztárgyalások – erősítették meg lapunknak kormánykörökből az illetékes Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozatainak ellentmondásaiból is levonható következtetést.
A frontvonalak egyértelműek: Moszkva minél hosszabb távú, minél nagyobb mennyiségre vonatkozó, a vevőnek minél
szűkebb mozgásteret biztosító, úgymond “szokásos” megállapodáshoz ragaszkodik.
Orbánnak pedig úgy kell ez alól kimozognia, hogy közmondásos Kreml-barátsága ne sérüljön.
Miközben orosz részről úgymond már a “hagyományos” 20 éves időtáv 15-re csökkentése is engedmény, addig tavaly
Szijjártó Péter ezt látszólag elfogadva felvetette, hogy ezen belül ötévente bármely fél kiszállhatna. Szijjártó az Alekszej
Miller Gazprom-vezérrel folytatott idén júniusi tárgyalásait követő üzenetében viszont már csak a 15 évet említette.
Ráadásul szokás szerint megnyugtató célú szavai szerint politikai megállapodás megszületett, így “a feladat ezután az
energiavállalatoké, hogy a gyakorlati kérdéseket is megtárgyalják”.
A jelek szerint az energiavállalatok mégsem jutottak dűlőre a “gyakorlati kérdésekben”.
A külügyér Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel közös keddi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: jövő hétfőn az ár
mellett arról is megpróbál megegyezni Alekszej Millerrel, hogy a 15 éven belül “hol legyen a pluszjel, tehát hogy az
legyen egy tíz plusz öt, vagy öt plusz öt plusz öt éves szerződés”. Emellett még “az árról” is meg kell egyezni.
Szijjártó Péter szerint ebben figyelembe kellene venni, hogy az új déli cső miatt elesünk az eddigi, Ukrajna és Szerbia
közötti gázszállításokért kapott díjunktól.
Akármit is építsenek az új, titkos “gázárképletbe”, az aligha biztosít a tőzsdeinél olcsóbb beszerzést.
Sokakat egyébként váltig meglep, hogy a tárgyalások kapcsán sem a tényleges magyar fél, a Magyar Földgázkereskedő
(MFGK), sem tulajdonosa, az MVM nem vétette észre magát, sőt az állami csoportnál teljes hírzárlatot tapasztaltunk.
De Szijjártó Péter nyilatkozatai is azt a hamis látszatot keltik, mintha a magyar kormány és nem egy cég lenne a vevő.
KKM: több forrás, több útvonal
A kormány céljai változatlanok: a magyar érdek az, hogy minél több forrásból és minél több útvonalon érkezzen gáz
Magyarországra – közölte az üggyel kapcsolatban felmerülő számos kérdésünkre a Külgazdasági és
Külügyminisztérium (KKM). Ez szolgálja az ellátásbiztonságot és a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzését.
Az új magyar-orosz földgázvásárlási megállapodásról szóló tárgyalások jelenleg zajlanak – szögezték le.
Míg az Orbán-kabinet 2019-ben még többlet-gáztárolást is elrendelt az orosz-ukrán gáztovábbítási szerződés közelgő
lejárta feletti, hangsúlyozott félelmében – ami a két állam december végi megegyezésével utólag szükségtelennek
bizonyult -, saját beszerzési szerződésük közelgő lejárta miatt egyáltalán nem pánikolnak.
A kulisszák mögött részint azt az érvet hallottuk, hogy az ország akár a gáztárolókból is ellátható. Ezt árnyalja, hogy a
közműhatósági nyilvántartás szerint a tárolótöltöttség most szerényebb, 4,9 milliárd köbméter az elmúlt két év
időarányos, 5,5, illetve 5,8 milliárd köbméteréhez képest. (A teljes befogadóképesség körülbelül 6,4 milliárd köbméter.)
Másrészt az áramlási sajátosságok miatt egy ilyen lépés bizonyosan okozna fennakadásokat.
Ugyanakkor ez a veszély forrásaink szerint egyáltalán nem fenyeget.
Meglepő módon ugyanis nem csak szakmai, hanem kormányközeli forrásból is azt az érvet hallottuk, hogy az
időközben kiépült számos határkeresztező vezetékünk és élénk kereskedelmi kapcsolataink miatt rövid hatályú
szerződésekkel is teljes mértékben fedezhetők a hazai gázigények.
Egy ilyen helyzet leginkább csak az MVM-féle MFGK-t fenyegetné piacvesztéssel, hisz akár más nagykereskedők is
lehetőséghez jutnának.
Például – jegyezték meg félmosollyal – a Gazprom.
Szerződéspontok mint geopolitikai ütőkártyák
Előzmények Az idén október elején végleg lejáró, hosszú távú magyar-orosz gázszerződés 1996 óta érvényes. Hatálya
eredetileg 2015-ig tartott.
Ám a gázigények esése miatt a – titkos – szerződésbe foglalt mennyiségeket, folyamatos halasztások után végül ez év
októberéig vesszük át.
Az oroszok hosszú távú gázszerződéseinek egyik “elmaradhatatlan” kitétele a “vidd vagy fizess”-pont, ami alapján az
adott időn belül át nem vett mennyiségeket is ki kell fizetni.
Igaz, az orosz fél ezt a nyolc éve állami tulajdonba került, Magyar Földgázkereskedőnek hívott vevővel szemben
állítólag nem alkalmazta.
A szintén titkos tarifa az esetek döntő többségében a nyilvános tőzsdei árnál magasabb.
Az oroszok ugyanis úgymond elköteleződésükért cserébe felárat kérnek. Igaz, a tarifa állítólag szintén közelít a
nyilvános – mostanság amúgy épp egekbe ugró – tőzsdei kurzushoz.
Az oroszok évtizedek óta ragaszkodnak eme pontokhoz, amiket elemzők szerint Vlagyimir Putyin rendre geopolitikai
ütőkártyákként vet be.
Bírálói szerint e szerkezetet már meghaladta az idő, például az egyre több vezetéken zajló, egyre
élénkebb kereskedelem, az egyre több forrás és eladó, de a felmelegedés miatti környezetvédelmi aggályok és
keresletcsökkenés okán is.
Mindemellett keveseket lepett meg, hogy Orbán Viktor és kormánya a szerződés eredeti, 2015-ös lejárta óta
rendszeresen hitet tesz a Moszkvával kötendő új hosszú távú megállapodás mellett. Igaz, néha a kormányfő is
ellentmondásos, írja Marnitz István.
Míg azt a másik fél alkuhelyzetét erősítő, lényegében valótlan állítást, miszerint a hosszú távú magyar-orosz
gázszerződés Magyarország működésének alapja, lépten-nyomon hangoztatja, addig a szerződés eredeti, 2015-ös
lejártakor azt is megpendítette, hogy a rezsicsökkentés eredményei csak egy jóval rugalmasabb gázszerződéssel
védhetők meg.
Az előzetes várakozásokkal ellentétben az akkori Orbán-Putyin-csúcstalálkozón nem is született új, hosszú távú
megállapodás.
Sőt – a számtalan kétoldalú találkozó ellenére – azóta sem.
Magyar Tudat
Megosztás
The post Akadoznak a magyar-orosz gáztárgyalások appeared first on Magyar Tudat.
Forrás:magyartudat.com
Tovább a cikkre »
