A közösségi oldalkon terjedő virtuális kihívások, challenge-ek egy része halálosan veszélyes a gyerekekre. A közösségi média oldalak eddig tétova lépéseket tettek a veszélyes kihívások kiszűrésére, és a problémát látva a hazai Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal tagjai egyetértenek abban, hogy a kérdést a tagok által képviselt szervezetek bevonásával további vizsgálatnak vetik alá és egy következő ülésükön ismét napirendre tűzik.
Az online kihívások terjedése nem csupán az online tér és a közösségi szolgáltatások velejárója, mindinkább a fiatal korosztály, különösen a tinédzserek sajátos szocializációjának a része. Igazán jelentős veszéllyé mégis az elmúlt évek trendszerűen terjedő és egyre nagyobb fizikai és mentális veszélyeztetettséggel járó, önkárosítást vagy akár halált eredményező online terjedő kihívások váltak.
A szakirodalom alapvetően a veszélyes és veszélytelen virtuális kihívások között tesz különbséget. A veszélytelen online kihívások közé soroljuk a társadalmi jellegű feladatokat, mint például a Jerusalema táncos kihívását (lent a Bethesda Gyermekkórház csodálatos akciójában) vagy a szolidaritási kihívások csoportjába tartozó Ice Bucket kihívást.
A gond nem ezekkel van, hanem azon kihívásokkal, amelyek a résztvevőket vagy másokat fizikai, pszichikai veszélynek teszik ki. Ilyenek például az önkárosításra, mérgező anyagok belégzésére vagy fogyasztására, illetve egyéb súlyos sérüléssel járó cselekedetekre bíztató kihívások – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének tanácsadó testületeként működő Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal szeptember 28-i ülésén az online kihívások veszélyeivel, visszaszorításuk lehetőségeivel és a szülői tudatosság növelésének fontosságával foglalkozott.
Kék Bálna, Fahéj, Ájulás
Csak néhány az utóbbi években elterjedt veszélyes, sőt halált is okozó kihívások közül: Kék Bálna-kihívás, Fahéj-kihívás, Autó szörf-kihívás, Kiki-kihívás, Benadryl-kihívás, Blackout- (Ájulás) kihívás, Mosókapszula-kihívás, Radír-kihívás, Jég- és Só-kihívás. Az online terjedő trendek népszerűségének számos oka lehet, amelyek a kiskorúak esetében főként a társadalmi hovatartozás, a csoporttudat és kötődéseik fontosságában keresendők. A szakirodalom és a pszichológusok a „fear of missing out” (FOMO), vagyis a „kimaradástól való félelem” jelenségét emelik ki.
Bár többet megnéztünk, ebbe a cikkbe szándékosan nem kötöttük be egyetlen ilyen kihívás videóját sem, mert ennyivel sem szeretnénk segíteni a terjedésüket.
Szándékos önkárosítás, mérgezés, öngyilkosság
Az egyik első kihívás, ami már Magyarországon is elterjedt, az Ice Bucket challenge volt 2014-ben. A kihívás eredetileg az ALS (amiotrófiás laterálszklerózis) megbetegedésekre kívánta felhívni a figyelmet, és pénzgyűjtési célja volt. Ám a kihívások nem álltak meg a jó ügyeknél, hanem a veszélyek felé vették az irányt. Az online kihívások – mindamellett, hogy azok gyakran a kortársak közötti kapcsolatok erősítésének eszközei – fizikai vagy pszichikai veszélyeztetettséget is generálhatnak.
A Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal véleménye szerint ezen kihívások legveszélyesebb hatása a szándékos önkárosítás lehet.
Az önkárosítást, olyan szándékos önsértésként vagy önmérgezésként határozza meg a szakirodalom, amely általában 13 és 15 éves kor között kezdődik, és ezt követően válik gyakoribbá, különösen lányok esetében.
A Kék Bálna-kihívás pontosan ezeket a fiatalokat találta meg. A szorongó, elszigetelődő gyerekek kiszolgáltatott helyzetére apellált, az 50 napig tartó kihívás az önsértésen, önkárosításon túl öngyilkosság elkövetésében csúcsosodott ki.
A szándékos önkárosítástól mellett vannak olyan esetek, amelyek során az ideiglenes vagy maradandó egészségromlás a kihívás közvetlen következménye. Ilyen volt a hazánkban is megjelenő Fahéj-kihívás, amely során a résztvevők nagy mennyiségű fahéj elfogyasztására vállalkoznak. A fahéj belélegzése tüdőgyulladást okozhat, valamint a légutak hámsérülésével és hegesedésével járhat.
A járulékos önkárosítással vagy halállal végződő esetek egyik visszatérő példája az úgynevezett Blackout-kihívás is, amely 2008 körüli felbukkanását követően a TikTok közösségi oldalon 2021-ben vált ismét népszerűvé, és már eddig is a legtöbb halálos áldozatot szedte
Ebben a résztvevőnek annyi időre kell a szervezetétől megvonnia a levegőt, ameddig csak bírja, lehetőleg addig, amíg az eszméletvesztés be nem következik. A hosszantartó oxigénmentes állapot eredményeként különösen a gyermekek esetén fulladásos halál is bekövetkezhet. A világon egyes források szerint eddig több mint 80 áldozatot szedett ez az őrület, két amerikai gyerek halála miatt a TikTok ellen pert is indítottak a szülők.
Hazai esetek közül a Vonat-szelfi jelenség terjedt el, amely az álló vonatok tetején készülő képek készítését tűzte ki célul. A kihívás idén – sajnálatos módon – több esetben is tragédiával végződött.
A kihívások a fizikai sérelemokozás mellett súlyos érzelmi károkkal is járhatnak, így az önkárosításon kívül vagy éppen ezt kiegészítve félelmet kelthetnek, depressziót és poszttraumás stresszt is okozhatnak a gyermekek körében.
Az ájulás-kihívás jelei
Fontos, hogy szülőként felismerjük, ha a gyermekünk bajban van, így akár olyan trendet jelentő online kihívásokban vesz részt, amelyek testi épségét vagy mentális egészségét veszélyeztetik.
Annak, hogy a jelenleg egyik legveszélyesebb kihívással, a Blackout-tal próbálkozik gyermekünk, a következő jelei lehetnek:
bepirosodott szemekszorítás nyomai a nyakona gyermek ismételten erős fejfájásra panaszkodika gyermek gyakran zavarodott, miután egyedül töltött időt otthon
(Forrás: Amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ)
Változások kellettek a közösségi irányelvekben
Az online kihívások terjedését a közösségi média is nagymértékben elősegítette. Így a YouTube, a Facebook, a Snapchat és a WhatsApp, sőt mára már kifejezetten a TikTok vált az online kihívások megjelenésében, valamint terjedésében leginkább érintett felületté.
Az egyre több veszélyt és halált okozó kihívások ellen viszont lépni kellett. A nagy elérésű közösségi média oldalak zömében változtattak közösségi irányelveiken ésvalamivel szigorúbb fellépést hirdettek az ilyen jellegű tartalmakkal szemben. Az emberéleteket követelő Blackout-kihívás elterjedését követően a TikTok bejelentette, hogy új tartalommoderációs eszközöket és hashtageket ellenőrző, szűrő technológiát vezetnek be a gyermekek biztonsága érdekében. Vagyis, ha egy hashtagnél hirtelen megugrik az érdeklődés, akkor azt a TikTok kivizsgálja.
A közösségi média oldalak vállalásai és törekvései ellenére továbbra is komoly problémát jelentenek ezek a trendek. Ezen kívül az is kérdés, hogy az újonnan megjelenő veszélyes online kihívásokra milyen gyorsan képesek reagálni a platformok, illetve hogy az ilyen jellegű tartalmak és az ezekre mutató címkék (hashtagek) szűrését végző mechanizmusok mennyire hatékonyak.
A téma fontosságára és aktualitására tekintettel a Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal tagjai egyetértettek abban, hogy a kérdést a tagok által képviselt szervezetek bevonásával további vizsgálatnak vetik alá és egy következő ülésükön ismét napirendre tűzik.
Ez a tartalom az Innovációs és Technológiai Minisztérium FV-I-22-19-C jelű pályázata támogatásával készült.
Ez a poszt Ájulás, fulladás, mérgezés: egyre több gyerek hal bele a virtuális kihívásokba először itt jelent meg: Tudatos Vásárlók.
Forrás:tudatosvasarlo.hu
Tovább a cikkre »
