A Gyulán élő románok megbecsült tagjai az itteni társadalomnak, becsüljük és szeretjük a kultúrájukat – állapította meg a Krónikának adott interjúban Görgényi Ernő, a 30 ezer lelkes Békés megyei város polgármestere. A harmadik mandátumát taposó, a Fidesz színeiben politizáló elöljáróval a település testvérvárosi kapcsolatairól, nemzet- és nemzetiségpolitikáról, városfejlesztésről beszélgettünk.
– Gyula kilenc külföldi testvértelepülése közül négy – Arad, Kovászna, Nagybánya és Csíkszereda – erdélyi. Miért tartja fontosnak a magyar–román határ közelében fekvő viharsarki város, hogy olyan külhoni településekkel ápoljon kapcsolatot, ahol számottevő létszámban élnek magyarok?
– A testvérvárosi kapcsolatok egyik küldetése, hogy a népeket közelebb hozza egymáshoz. Ez a román–magyar viszonyban, az olyan településekkel való kapcsolatunkban is fontos lehet, ahol szórványban élnek magyarok, vagy éppen jelentősebb román közösség található. Hiszen Gyulán is élnek románok, akik megbecsült tagjai az itteni társadalomnak, becsüljük és szeretjük is a kultúrájukat. Ezeknek a testvérvárosi kapcsolatoknak a fenntartásában a gyulai román közösség is részt vesz, ápolva a viszonyt az ottani románokkal. Mint ahogy mi természetesen a magyar nemzetiségű közösségekkel tartjuk a kapcsolatot, ennek ilyen értelemben nemzetpolitikai vetülete is van. Jó, ha helyi szinten is épülnek az emberi, intézményi kapcsolatok, erősödik a kötődés.
– A legszorosabb együttműködést Araddal ápolják, 2019-ben ünnepelték a testvérvárosi szerződés aláírásának 25. évfordulóját. A megállapodás egyébként akkor született, amikor a román–magyar kapcsolatok épphogy újjáéledni kezdtek, de az államközi viszony még meglehetősen fagyos volt. Mi köti össze igazán a határ menti két várost, miben tudják támogatni egymást?
– Araddal közös, határon átnyúló uniós pályázatokat valósítottunk meg, például támogatást kaptunk a közlekedésfejlesztési koncepció elkészítésére. Ez a kötelék annak idején a Kézfogások elnevezésű rendezvényekkel kifejezetten azzal a céllal jött létre, hogy a két nép megbékélését szolgálja. A testvérvárosi kapcsolatokban nem érzem azt a bizalmatlanságot, ami a politikában kétségtelenül jelen van. Szakmai síkon is működik a kapcsolat, hiszen várospolitikai, -fejlesztési, környezetvédelmi szekciókban szoktunk tanácskozni a találkozók alkalmával, amelyek nem merülnek ki csupán az ebédekben. Szakmai részlegek keretében ismerkedünk azzal, miként működik Aradon, illetve Gyulán ugyanaz a terület, mit tudunk tenni a fejlődés érdekében; igyekszünk megismerni a másik településen bevált jó gyakorlatokat, és azokból minél többet átvenni. Megjegyzem, nem feltétlenül van szükség testvérvárosi szerződésre ahhoz, hogy egy településsel szoros legyen a kapcsolatunk. Bár nem testvérvárosunk, Nagyszalontával elsősorban kulturális téren ápolunk élő, szoros viszonyt, hiszen a hajdúváros szülöttje Arany János, Gyuláé pedig Erkel Ferenc, akik kortársak voltak, mindketten a magyar kultúra ikonikus alkotói. Határon átnyúló uniós támogatás révén közösen valósítottuk meg a Toldi című filmet, reményeink szerint sok magyarországi és romániai magyar iskolában is bemutatják majd az alkotást.
– Mi hiányzik ahhoz ön szerint, hogy még intenzívebbek legyenek ezek a testvérvárosi kapcsolatok? Mi az akadálya például annak, hogy nem eredményesebbek gazdasági téren is?
– Meglátásom szerint személyfüggő, hogy mennyire intenzív a kapcsolat. Bognár Levente aradi alpolgármester – aki jelentős és tekintélyes szereplője az aradi és a romániai magyar közéletnek – például nagyon sokat tesz annak érdekében, hogy ez a kapcsolat élő és eredményes legyen. Tisztelegve eme tevékenysége előtt, megválasztottuk Gyula városa díszpolgárának. Hozzá és hozzám hasonlóan Gyerő József kovásznai polgármester is elkötelezett az együttműködés mellett. Ha ezek a személyi feltételek teljesülnek, akkor több olyan területet tudunk keresni, ahol érdemi együttműködés kialakulhat iskolák, civil szervezetek, intézmények között.
Bár sokan fűztek nagy reményeket a testvérvárosok közötti gazdasági együttműködéshez, erre én nem látok példát, valahogy ez nem működik. Megjegyzem azonban, hogy a turisztika területén az Araddal ápolt kapcsolat városmarketing-jelentőséggel is bír, hiszen onnan nagyon sokan utaznak turisztikai célból Gyulára. Emellett romániai testvérvárosainkkal a kommunikáció terén is együttműködünk, a velünk kapcsolatos hírek térítésmentesen megjelennek az ottani önkormányzati felületeken, és ez fordítva is működik.
Forrás:kronikaonline.ro
Tovább a cikkre »
