A szakértelem ócska bolsevista trükk.
Csurka István
1988. szeptember 20-án Margaret Thatcher brit miniszterelnök Bruges-ben arra figyelmeztette a föderalista irányzatot képviselő európai bürokratákat, hogy veszélyes útra lépnek, ha továbbra is semmibe veszik a választópolgári felhatalmazáson alapuló nemzeti szuverenitást és az arra támaszkodó politikai kormányzást. Véleményét a brit és a vele összefonódott brüsszeli elit hadüzenetnek tekintette. Mindent megtettek a megbuktatásáért. Intézményi tiltakozásokat szerveztek ellene, eljárási nyomásgyakorlásokkal, elmarasztaló szakértői állásfoglalásokkal ásták alá a tekintélyét, szűkítették egyre kisebb területre mozgásterét. 1990 novemberére sikerült megbuktatniuk. Utódjai mindenben a bürokráciára támaszkodtak és támaszkodnak, menedzser-adminisztrátorként viselkedtek és viselkednek, szuverén népképviseletre nem vállalkoztak.
A Thatcher feletti győzelem mérföldkőnek bizonyult. A nyugati világban a rá következő évtizedben kikerült a fősodorból a szuverenitásra, a nemzetre, a demokratikus elszámoltatásra, a politikai meggyőződésre való hivatkozás. A hangsúly áttevődött a modernizálásra, a befogadásra, a fókuszcsoportos kutatásokra, a konszenzuskeresésre, a konzultációra, a kompromisszumra és persze az intézményi önállóság fontosságára. A bürokratúra által helyzetbe hozott politikusok fő célja ettől kezdve az európai integráció elmélyítése, vagyis a brüsszeli és a globális politikai és gazdasági érdekek kiszolgálása lett.
Forrás:latoszogblog.hu
Tovább a cikkre »
