Míg évtizedekkel ezelőtt hiánycikk volt a karácsonyfának való fenyő, mára túlkínálatról beszélhetünk. Dánia a fenyőfák legnagyobb termelője és exportőre Európában. A Kárpát-medence magyarok lakta régióinak egyik hagyományos termelői helye a dél-zalai Surd, illetve Nemespátró községek. Az ottani hagyományokról, kis- és nagyültetvényekről szól alábbi összefoglalónk.
Mindjárt az elején magyarázatra szorul maga a tény, hogy Dél-Magyarország, amelyről inkább már a mediterrán éghajlat és hangulat jut az ember eszébe, hogy kapcsolódik az olyan, inkább északi, hegyes, hűvös vidékek jellemzőjéhez, mint a fenyő?
Ehhez nemcsak az agyagos talaj minősége, hanem az erdők pótlás nélküli, folyamatos tarvágása, szinte irtása is hozzájárult. Állandó facsemetekertet hozott létre, ahová elsősorban a talajviszonyokat jobban kedvelő fenyőket gyűjtött be, s fokozatosan, nemcsak a helyi erdők telepítésére, hanem az ország különböző területeire is szállítottak fenyőket. Ő kedveltette meg a helyiekkel a kezdetekben háztáji jellegű fenyőfa-termelést, amely mára sok esetben már több hektáros fenyőültetvényeket is jelent. Mindezek alapján tehát eloszlathatjuk azt a feltevést, hogy a családokhoz kerülő fenyők a természetes erdőkből kerülnek ki, s hogy kivágásuk a környezetbe való állandó s kíméletlen beavatkozást jelent. A fenyőfarmokon történő fakivágást inkább hasonlíthatjuk a búza aratásához vagy a szürethez, vagyis betakarításról van szó.
Nordmann és luc
Az ültetvényeken is több fenyőfajtát termesztenek, így megtalálható az ezüst- és a lucfenyő, amelyek közül a legnépszerűbb a Nordmann-fenyő. A fajtának nincs köze sem a normannokhoz vagy más néven a vikingekhez, mint ahogy Franciaország észak-nyugati, Normandia tájegységéhez sem.
A név eredetileg egy finn kutatóhoz, Alexander von Nordmannhoz kapcsolódik, aki a 19. század elismert botanikusa és zoológusa volt, s róla nevezték el az egyébként főképpen a Kaukázusban honos kaukázusi jegenyefenyőt.
A tulajdonnév azóta köznevesült, így helyes a nordmann fenyő vagy a Nordmann-fenyő írásmód is. Ennél persze a felhasználók számára praktikusabb és fontosabb ismeret, hogy a nordmann fenyő levelei nem szúrósak, így a fával való munka is egyszerűbb, és ami a fő, hogy hetekkel a kivágás után sem hullajtja leveleit.
Kis falu, óriási teljesítmény
Surd polgármestere, Kanász János elmondta, hogy az általa vezetett településnek 620 lakosa van, s a lakosság 98%-a foglalkozik fenyőfatermesztéssel; zöme abból is él, míg a lakosok másik fele „rendes” munkahely mellett foglalkozik a fenyőkkel, hiszen ahogy az írásunkból is megtudható, egész éves elfoglaltságról van szó.
A fenyők termesztése viszont már nem mondható egyszerűnek. Azt, hogy „maguktól” megnőnek, mint erdőben a fa, és csak ki kell vágni őket, téves feltevés. Ahogy az Surd polgármestere, Kanász János, illetve a környék néhány nagytermelőjének nyilatkozataiból kiderül, nagyon is költségigényes tevékenységről van szó.
A fenyő ugyanis lassan nő. A környéken 60 hektáron gazdálkodó Fenyőfarm Kft. társtulajdonosa, Szabó István, a Magyar7-nek adott nyilatkozatában elmondta, hogy a fenyők formára vágása tovább lassítja a növekedés folyamatát, így amíg kivágásra kerülhetnek, eltelik akár 10 év is.
Ez korábban, az alakítás, nyírás nélküli időkben 5-6 évet vett igénybe. Fenyőültetvényt létrehozni viszont már az elején sem olcsó mulatság, a földterület beszerzése, annak körülkerítése, majd a csemeték permetezése, ritkítása és ápolása miatt sem. A költségek tehát jelentősek, és sok háztáji módon, egy-két száz vagy ezer fát termesztő környékbeli gazda nem is tudja felvenni az árversenyt. Az általános gazdasági folyamatok tehát a fenyőfák területén is működnek. Az viszont egyedi jelenségnek is mondható a fenyőtermelésben, hogy pontosabban szabályozható a raktárkészlet.
A piac egyébként a szó mindennapi értelmében is megjelenik a surdi térség életében. Regék szólnak arról, hogy egy-egy család, társaság olykor hetekre elköltözik nagyobb városokba, s azok piacán árulja a fákat, sokszor már évek óta visszatérő törzsvevőknek. Ha segíteni szeretnénk a magyarországi termelőknek, mi is érdeklődjünk megszokott beszerzési helyeinken, vajon surdi fenyő kapható-e?!
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
