Egy agyvérzést szenvedett emberhez előbb érkezett meg a városi rendőrség járőrszolgálata, mint a mentősök. Azt hitték, hogy részeg. A mentőszolgálat gyakran kér „helyzetfelmérést” a városi rendőrségtől, ha utcán fekvő emberről érkezik bejelentés.
B. András tíz éve küzd magas vérnyomással, február 3-án épp az orvostól jövet lett rosszul az utcán. „Hajnali hattól déli tizenkét óráig vártam az orvosnál, közben semmit nem ettem. Siettem a buszra, amikor hirtelen elsötétült előttem a világ. Leültem egy padra, arra még emlékszem, hogy egy nő megkérdezte, hívjon-e mentőt” – mondta a férfi, aki a történtek után felhívta szerkesztőségünket. A mentősök helyett két városi rendőr ment ki hozzá, ellenőrizni, nem részeg-e. Csak akkor hívták a mentőt, miután megállapították, hogy nagy valószínűséggel nem fogyasztott alkoholt.
Rendőri helyzetfelmérés
Az esetet a mentőszolgálat sem tagadta, megkeresésünkre azt válaszolta: a városi rendőrségtől akkor kér helyzetfelmérést, amikor a beteg nincs életveszélyben és nyilvánvaló, hogy nem egészségi problémái vannak. Kérdésünkre, hogyan lehetnek biztosak abban, hogy akár egy részeg embernél nincs szó egészségi problémáról, netán életveszélyről, nem kaptunk választ.
Erik Duchoň, a nyitrai városi rendőrség parancsnoka azt mondta, a hívást fogadó munkatársuk figyelmeztette a mentőszolgálat diszpécserét: más elfoglaltságuk miatt késve fognak kiérni a helyszínre, az utcán fekvő ember állapotát csak laikusként tudják felmérni, és ha emiatt későn érkezik a mentő, annak végzetes következményei lehetnek. „A mentőszolgálat diszpécsere mégis ragaszkodott ahhoz, hogy nézzük meg a férfit, mert nagy valószínűséggel részeg. A járőrök egy holtsápadt, kommunikálni képtelen embert találtak a padon, aki ugyan képes volt felállni, de nem tudott összefüggően beszélni. A kihívott mentőorvos agyvérzést állapított meg nála, végül szerencséje volt, hogy még időben megkapta a megfelelő ellátást.”
A részeg is lehet beteg
A városi rendőrség parancsnoka elmondta, havonta többször hívják őket a mentőszolgálattól, hogy ellenőrizzék a helyzetet. Ezek a hívások soha nem a 159-es számra érkeznek, ahol automatikusan rögzítik a beszélgetéseket, hanem a vonalas számukra. „Mindig arra kérnek, nézzük, meg, részeg-e a földön fekvő ember. De nemcsak a mentőszolgálat munkatársai hívnak, hanem járókelők is, akiknek a 155-ös segélyhívószám diszpécserszolgálatánál azt javasolják, először a városi rendőrséget tárcsázzák. Tény, hogy a földön fekvő emberek között sok a részeg, de nem mind az, és még a részegek között is akadnak súlyos sérültek vagy betegek, akiknek az állapotát egy laikus nem képes felmérni” – mondta Erik Duchoň. A járőröket ugyan minden esetben kiküldte a helyszínre, azonban az ilyen „állapotfelmérést” sem szakmai, sem etikai szempontból nem tartja helyesnek.
A mentőszolgálatnál azonban továbbra is kitartanak amellett, hogy az előírásoknak megfelelően járnak el. „Mindenkihez, aki életveszélyben van, azonnal mentőt küldünk, és az ittas személyeket pont úgy kezeljük, mint a többi beteget” – mondta Andrea Krčová, a mentőszolgálat kommunikációs menedzsere. Arra a kérdésünkre, hogyan tudják egy járókelő hívása alapján megállapítani, hogy az utcán fekvő ember részeg-e, vagy épp agyvérzést kapott, esetleg diabéteszeskómábanvan,nemválaszolt. A mentőszolgálatnak arra vonatkozó adatai sincsenek, hány ittas emberhez hívták ki őket, mert a részegség nem diagnózis.
Krčová szerint B. Andrással kapcsolatbansemhibáztak,merta155-ös számot hívó személy azt mondta, a padon fekvő férfi nem eszméletlen, kommunikál és nyilvánvalóan részeg. „Operátorunk megkérte, kérdezze meg a férfit, rosszul érzi-e magát. A felvételen jól hallható, hogy a férfi azt mondja, nincs szüksége mentőre, majd összeszedi magát. Ezután hívta a diszpécserünk a városi rendőrséget, és miután ott azt mondták, elfoglaltak, mentőt küldött a helyszínre. A kórház sürgősségi osztályára szállította a beteget, ahol azonnal ellátták.”
Másképp emlékeznek
A városi rendőrségnél másként emlékeznek a történtekre, azt állítják, járőreik hívták a mentőt a helyszínről. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy jogában áll-e a mentőszolgálat diszpécserének szelektálni a hívások között. Arra vonatkozó előírás, mikor kell hívniuk a városi rendőrséget és helyzetfelmérést kérni, nem létezik, de Andrea Krnáčová szerint a diszpécsereik tapasztalt szakemberek, akik laikus bejelentés alapján is képesek kiértékelni a helyzetet. „A városi rendőrségtől csak akkor kérünk segítséget, ha nyilvánvaló, hogy nem egészségi problémáról van szó, vagy a páciens agresszív” – áll a mentőszolgálat irányítóközpontjának állásfoglalásában.
Kijózanító kellene
A dolog azonban nem ilyen egyszerű. Előfordulhat, hogy sem a segélyvonalat hívó járókelő, sem a rendőr nem képes helyesen felmérni a beteg állapotát. „Egy agyvérzéses vagy diabéteszes beteg sokszor produkálhat olyan tüneteket, mint egy részeg, ezt egy laikus nem tudja megkülönböztetni. Arra is gondolni kell, attól, hogy valaki részeg, még lehet más baja is, vagy télen megfagyhat az utcán” – véli Katarína Plevová belgyógyász. Mivel kijózanítók Szlovákiában évek óta nem működnek, senki sem tudja, mit kezdjen az utcán heverő részegekkel. A probléma az egészségügyi minisztérium szóvivője, Zuzana Eliášová szerint is törvényes megoldást kíván, ezért a tárca még idén benyújtja az erre vonatkozó jogszabályjavaslatát.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
