Egy férfi betér egy előkelő éjszakai bárba, és a pincérnél rendel a legdrágább italból négy pohárral. A pincér csodálkozására megmagyarázza:
– Egy pohárral magának, eggyel az üzletvezetőnek, egyet a zongoristának, egyet pedig nekem. Egészségünkre!
A három meghívott vidáman koccintott a gáláns vendéggel, de a történet ezzel még nem ért véget.
– Na, még egyet magának, egyet az üzletvezetőnek, egyet a zongoristának, egyet meg nekem! Isten-isten, egészségünkre!
Így ment ez egészen záróráig. Akkor a pincér a kedves vendég elé teszi a borsos számlát, az őszintén felháborodik.
– Micsoda? Ennyiszer megvendégeltem magukat és még én fizessek? Hallatlan! Ráadásul, ha akarnám, se fizethetnék, mert (hehe), nincs egy árva vasam se.
A pincér méltó felháborodásában alaposan elveri a potyázót, aztán kidobja az utcára.
Másnap este ismét megjelenik férfi. Egyik lába gipszben, másik karját alig tudja mozgatni, s a szeme alatt lila monokli. Nagy nehezen leül és a legdrágább italból rendel három pohárral.
– Egy az üzletvezetőé, egy a zongoristáé, egy pedig az enyém.
A pincér vészjósló tekintetére mentegetőzni kezd.
– Ne vegye rossznéven, magát is szívesen meghívnám, de ha iszik, verekszik!
MILHÍR Magazin 8. szám
Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »
