Még el se foglalta köztársasági elnöki hivatalát Petr Pavel, de máris kifejezte testvérnemzeti aggodalmát Szlovákia jövőjét illetően a közelgő választásokat követően. Elvbarátja, Veřa Jourová cseh európai biztos, Čaputová megbízható tanácsadója szintén félti Szlovákiát, hogy nehogy úgy végezze, mint Magyarország. Attól tart, hogy Szlovákia az előrehozott parlamenti választások után „második Magyarország” lehet az Európai Unióban.
Ezt nyilatkozták múlt héten pénteken az ukrajnai háború első évfordulójáról tartott vitán, amelyet az Európai Bizottság csehországi képviselete szervezett – tájékoztat a TASR prágai tudósítója. Pavel kifejtette azt is, hogy amennyiben a tagországok nem értenek egyet az alapállásokban, kérdéses a V4-ek további fennmaradása. Ezek közé tartozik a tagállamok Oroszországgal és Ukrajnával való kapcsolatrendszere is. „Ha alapvető dolgokban nem tudunk megegyezni, kérdés, hogy maradjunk-e ilyen csoportosulásban, vagy van-e egyáltalán remény életképes változásra” – jelentette ki a beiktatására váró cseh elnök.
Téves szerintük az a sokat hangoztatott másik, elsősorban magyar vélemény, hogy szankciókkal és fegyverek küldésével nem lehet békét teremteni, ahhoz fegyverszünet és béketárgylás szükségeltetik.
Ez a véleménykülönbség most veszélyforrást jelenthet különösen Bulgáriában és Szlovákiában, ahol ebben az évben parlamenti választásokat tartanak. Mindkét országban vannak ugyanis olyan politikusok, akik az emberek háborús félelmeiből politikai tőkét akarnak szerezni. Vagyis nem a béke megteremtése a legfontosabb cél, hanem Oroszország leigázása, akár egy kiterjedt háború árán is. Jourová attól is tart, hogy a választások után a magyar béketörekvésekhez csatlakozhat Szlovákia és Bulgária is, tehát már nem csak egy ország fog az Unióban ilyen nézeteket képviselni, hanem három.
Aggasztó jel számukra, hogy egyes szlovákiai városokban békemenetek szerveződtek a közelmúltban, melyek kicsúcsosodása állítólag március 3-án lesz Pozsonyban. Hasonló, háborúellenes demonstrációra került sor a hétvégén Berlinben is.
A szlovák társadalom megosztott e tekintetben, az ellenzéki pártok közül elsősorban a Republika és a Smer támogatja részvételével a békedemonstrációkat. Velük szemben Rastislav Káčer szlovák külügyminiszter meg van győződve arról, hogy folytatni kell Ukrajna mindennemű támogatását, mivel, ha nem tudná megvédeni magát az ország, az a környező országok, így Szlovákia biztonságára és szuverenitására is veszélyt jelentene:
„Mindannyiunk biztonsági érdeke Ukrajna sokoldalú támogatásnak folytatása, beleértve a fegyveres támogatást is, hogy meg tudja védeni magát az agresszorral szemben, és ki tudja űzni őt a megszállt területekről.” Békét tehát csak fegyverekkel lehet kivívni, ez a szlovák külügy álláspontja. Ezt az álláspontot erősítette meg a napokban a jövendő cseh köztársasági elnök és az európai biztos véleménye is, amely összecseng a brüsszeli elképzelésekkel.
Jelen esetben a kérdés csupán az, hogy a cseh politikusok kijelentése mennyire sérti Szlovákia szuverenitását, nem jelent-e beavatkozást az ország belügyeibe a választások előtt?
Miközben ott lapul benne a riogatás is: Nehogy Szlovákia olyan legyen, mint Magyarország! Mert akkor érkezik ide is a brüsszeli nemulass: aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére!
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
