Azt gondolom, egyre többen látják, hogy ha a jövő tavasszal Orbán Viktor és pártja elveszíti a választást, azon Magyarország, a magyarok nagy többsége nyerni fog. Ugyanakkor erősödik a szembenállás az Orbán-kormány és az Európai Unió között, amit a kormánypárti Magyar Hírlap nemrég háborúnak nevezett. Ennek kimenetele sem közömbös hazánk lakossága számára.
A konfliktus jelei már a 2010-es választások előtt láthatóak voltak. Orbán Viktor 2009 őszén, a kötcsei zártkörű Fidesz rendezvényen személyes céljaként fogalmazta meg a „centrális politikai erőtér” megteremtését Magyarországon. Ennek lényege, hogy egy nagy és erős kormánypárt úgymond felesleges viták nélkül, egyedül is képes legyen dönteni a nemzeti érdekeket érintő kérdésekben, ami merőben ellentétes az Európai Unió értékrendjével. Amikor az Európa Tanács főtitkára, a norvég Thorbjorn Jagland kérdésére felidéztem Orbán Viktor szavait, azt mondta, hogy ez lényegében egypártrendszer. Jogi értelemben nem, hiszen nem tiltja más pártok működését, de valóban az egypártrendszerre emlékeztet, válaszoltam. Az elmúlt évek gyakorlata ezt be is bizonyította.
Orbán Viktor és pártja a 2010-es választásokon elért kétharmados győzelem birtokában leépítette a demokratikus jogállam intézményrendszerét, korlátozta a sajtó szabadságát, az Alkotmánybíróság hatáskörét, az igazságszolgáltatás függetlenségét, és szabad utat engedett a korrupciónak. Orbán Viktor „szabadságharcot” hirdetett az Európai Unió ellen és azóta folyamatosan megsérti annak közös értékrendjét, működésének alapelveit és szabályait.
(…) Orbán Viktor a menekültválságot annak kezdetétől egyértelműen saját belpolitikai céljaira, hatalma további erősítésére igyekszik felhasználni.
(…) Az Európai Unió értékrendjével és szabályaival sorozatosan szembeforduló magyar kormányzati magatartás miatt az Európai Parlament úgy döntött, hogy Magyarországgal és a hasonló magatartást tanúsító Lengyelországgal szemben megindítja a korábban példa nélküli eljárást, amely azt vizsgálja meg, hogy fennáll-e az uniós alapértékek rendszerszerű megsértésének veszélye.
(…) Orbán Viktor nemzetközi megítélését nem csupán az Európai Unióban kifejtett egységbontó törekvései rontják, hanem a putyini Oroszországhoz és más illiberális államokhoz történő közeledése is. Míg korábban csak az Európai Unióban tartották károsnak Orbán Viktor különutas törekvéseit, immár a NATO tagállamai is szóvá tették, hogy az ukrán oktatási törvény miatt a magyar kormányfő a NATO működését is akadályozni próbálja.
(…) Hangsúlyozom, hogy mindez nem Magyarországnak, nem a magyar embereknek, hanem Orbán Viktornak és kormányának szól. De a viszony megromlásának kárai sajnos az egész országot érintik. Ha reálisan mérlegeljük a nemzetközi erőviszonyokat, akkor nem kétséges, hogy Orbán Viktor az immár a kormánypárti sajtóban is „háborúnak” nevezett küzdelmet el fogja veszíteni. A demokratikus ellenzék választási győzelme azért is fontos, hogy Orbán Viktor megérdemelt külpolitikai veresége ne rántsa magával az egész országot. Az ő ebben várható kudarca így szintén nyereség lesz az ország, a magyarság döntő többsége számára.
Kovács László korábbi külügyminiszter, az Európai Bizottság tagja, az MSZP volt elnöke
Kovács László korábbi külügyminiszter, az Európai Bizottság tagja, az MSZP volt elnöke
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
