Megérkezett Afganisztánba az amerikai nagykövetség védelmére kivezényelt amerikai csapatok első része. A helyzet egyre fokozódik, Afganisztán kétharmada mára tálibok kezén van, a fővárost körbezárták, negyedmillió ember elmenekült otthonából, és további tízezreket kell kimenekíteni az országból, mert a nyugati hadseregeket segítették a háború alatt.
Pénteken iszlamista fegyveresek bevették Pul-e-Alam városát, Loghar tartomány központját, amely mindössze 80 kilométerre van Kabultól. Ugyanezen a napok foglalták az ország másik két nagy városát, Kandahart és Lashkar Gah-t, néhány órával később Gerat is elesett.
Egyes tartományok alig mutattak ellenállást, a biztonsági erők és a kormánytisztviselők gyorsan feladták posztjaikat. Ghazni kormányzója például önként adta át a várost a táliboknak, cserébe azért, hogy ő épségben elmenekülhessen. A tálibok minden hadmozdulata a főváros közbezárására irányult, miközben ellenőrzésük alá vonták a főbb határátlépő helyeket is
Az ENSZ kijelentette, hogy a helyzet kicsúszott az irányítás alól, bármelyik pillanatba katasztrofális eseménysor indulhat meg, amely pusztító lehet a civil lakosság számára. Eddig legalább 250 ezer ember kényszerült elhagyni otthonát.
Az USA húsz évnyi háború után ezekben a hetekben vonja ki katonáit az országból, a hátrahagyott, általa támogatott kormány azonban napokon belül összeomlott, a kormányerők még lelassítani is alig tudták az előrenyomuló tálibokat. Az amerikai hírszerzés becslések szerint a tálibok harminc napon belül az afgán főváros ellen vonulhatnak.
Szükségállapot a nagykövetségeken
Az amerikaiak 3000 fős egységet küldenek a kabuli amerikai nagykövetség védelmére. Az amerikai nagykövetségen teljes gőzzel dolgoznak az érzékeny iratok megsemmisítésén.
A dán és norvég nagykövetségek működését felfüggesztették, a finn nagykövetség még működik, de csak hogy a háborúban nyugatiakat segítő személyek és családjaik kimenekítését segítsék. A német nagykövetség a minimumra csökkentette a személyzetet, a többieket evakuálta.
Kanada a különleges alakulata egységeit küldi Kabulba a nagykövetsége személyzetének kimentésére, illetve bejelentette, hogy 20 ezer afgán állampolgárt hajlandó befogadni különleges vízum keretében. Többek között politikusokról, emberjogi aktivistákról, kisebbségi képviselőkről és újságírókról van szó, akiket a tálib hatalom minden bizonnyal minimum bebörtönözne a főváros eleste után. Egy részük már elmenekült az országból, más részük még Afganisztán területén van.
A britek 600 fős katonai egységet küldenek saját kabuli külképviseletük védelmére és az evakuáció levezénylésére.
Aligha lesz kompromisszumos megoldás
Az Egyesült Államok a 2001-es szeptemberi terrortámadás után indított háborút az Afganisztánt uraló tálibok ellen, és megdöntötte hatalmukat, amiért támogatták Oszama bin Ladent, a 9/11 támadások kitervelőjét. A tálibok megdöntésével egy hosszú távon sikertelen és rendkívül költséges háború indult meg Afganisztánban, ám a tálibokat nem sikerült megtörni az egyértelmű katonai fölény ellenére.
Húsz évvel később az USA végül megállapodást kötött a tálib vezetőkkel: kivonul az országból, ha a tálibok többé nem támogatnak terrorista csoportokat. Ugyanakkor a tálib és az amerikaiak által támogatott afgán kormány közötti tárgyalások kudarcba fulladtak. A kabuli kormányzat már csak akkor volt hajlandó a kompromisszumra, amikor a tálibok megtörték az ellenállásukat.
A tálibok jelenleg az afgán elnök, Asraf Ghani távozását követelik, aki szerintük csalással nyerte meg a 2019-es választásokat. Az egyenlő hatalommegosztásról való megegyezés esély már a nullához közelít, most, hogy a tálibok ilyen stratégiai előnyre tettek szert. Az egyetlen pozitívum, hogy a tálibok igyekeznek elkerülni a szomszédos országok rosszallását, ezért tartózkodnak a legdurvább eszközök alkalmazásától.
A háború miatt egyre kevesebb az élelmiszer, sérültek a kritikus infrastruktúrák, a gyógyszerellátás, a kórházi ellátás. Az elmúlt hónapban legalább 1000 civil veszett oda a harcokban. Mindennek tetejébe az elmúlt évtizedek legsúlyosabb aszálya sújtja az országot.
Körkép.sk,. bbc.com, stratfor.com
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
