Az Egyesült Államok renoméján hatalmas lyukat ütött az afganisztáni kivonulás és a kabuli dráma. Ugyanakkor a készülő újabb migránshullám felszínre hozta a lezáratlan kérdéseket is a bevándorlás politikát illetően. Szlovákiában jelenleg azt tudni, hogy a kormány (a kormányfő, a külügyminiszter és a védelmi miniszter biztosan) szeretne és hajlandó afgán menekülteket befogadni. De konkrétumokról azonban egyszerűen nem hajlandók beszélni, így nem világos, hogy létezik-e felső határ a menekültek befogadásában, illetve hogy kiket fogadnának be (ahogy ők mondják) emberségből és kiket a nyugati szövetségesek iránti lojalitásból.
A minap Eduard Heger kormányfő, Jaroslav Naď védelmi miniszter (mindketten OĽANO) és Ivan Korčok (SaS) külügyminiszter közösen tüntette ki az afganisztáni kivonási hadműveletben részt vevő szlovák katonákat. Az ünnepséget követő sajtótájékoztatón kevés konkrétumról esett szó, ám az elhallgatott részletek és a szolidaritás túlhangsúlyozása azért sejtetni engedi, merre billen a mérleg nyelve migráció kérdésében.
Eduard Heger a minap a facebookon egy afgán menekült hölgy történetét osztotta meg, és egy fotót, amelyen épp gondoskodó atyai ölelésben részesíti az illető hölgyet. A tegnapi sajtótájékoztatón pedig úgy fogalmazott, hogy a megmentett életeket kell nézni, majd azzal érvelt, hogy Szlovákia úgysem célország, legfeljebb tranzitország (megjegyezzük, Görögország sem célország, mégis súlyos problémái voltak a tranzitország nemkívánatos szerepéből).
Szlovákia felelőssége
Ivan Korčok külügyminiszter már az afgán válság kirobbanásakor egyértelműen kijelentette, hogy az afganisztáni háború kudarca nem csak a nyugati országoké vagy az USA-é, hanem Szlovákiáé is, ezzel teremtve meg az erkölcsi alapot arra, hogy indokolja a migránsok befogadását. Az első sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a nyugati szövetségeseknek tett szívességből Szlovákia 10 migránst fogad be. Néhány napja a kimentési akció keretében be is utaztattak 8-at, ám Korčok rögtön hangsúlyozta, hogy ez a nyolc ember nem annak a tízes keretnek a része. Majd kedden azt hangsúlyozta, hogy 250 Szlovákia-kötődésű afgán tartózkodhat Afganisztánban.
A kommunikációs zűrzavarban elég nehéz helyére tenni a konkrétumokat. Annyi biztos, hogy Szlovákia hajlandó afgán menekülteket befogadni. Sem Heger sem Naď nem tiltakozott Korčok azon kijelentése ellen, hogy ez a válság nem a 2015-ös válság, és itt minden migráns valóban menekült, nem pedig gazdasági bevándorló. Ugyanakkor az OĽANO parlamenti frakciója már óvatosabban fogalmaz.
Juraj Krúpa, az OĽANO parlamenti képviselője a TA3 hírtelevíziónak nyilatkozva újabb dimenziót adott az egyébként is rendkívül homályos helyzethez. Ő azt hangsúlyozta, hogy táborokat hoznak létre az EU területén kívül az afgán válság apropóján, és ez adhat kezdő lökést ahhoz, hogy hasonló, unión kívüli migránstáborok létesüljenek majd a migráció általános kezelésére többek között Észak-Afrikában.
Érdemes azonban fenntartásokkal fogadni ezeket a kijelentések. Valóban lesznek migránstáborok az EU területén kívül: Észak-Macedónia, Albánia és Koszovó már jelezte, hogy hajlandó afgán menekültek tömegeit ideiglenesen befogadni addig, amíg az Egyesült Államok (vagy más nyugati szövetséges) meg nem adja a különleges vízumot, amit a háború idején az együttműködésért cserébe ígértek nekik. Ezek a migránstáborok tehát a háborúban szövetségesek oldalán harcoló vagy ténykedő, kimenekített afgánok átmeneti lakhelyei lesznek.
Szlovákia az ilyen, vízumra váró afgán menekültek befogadásából vállalt el 10 főnyit. Ám továbbra is kérdés, hogy meddig hajlandó elmenni. Heger, Naď és Korčok ugyanazzal csapja le az erre vonatkozó újságírói kérdéseket: egyelőre nem bocsátkoznak részletekbe.
Pandora szelencéje
A dilemma természetesen arról szól, hogy az afgán válság miatt nem nyílik-e ki Pandora szelencéje, és a migrációpárti erők nem hivatkoznak-e rá majd később úgy, mint a befogadáspolitika folytatásának indoklására.
A szlovák hivatalos álláspontnak vannak ellenzői a kormányon belül is, így egy újabb koalíciós feszültséget sem zárhatunk a ki a közeljövőben. A korábban egyértelműen migránsellenes Sme rodina nyilatkozataiban elutasított minden olyan próbálkozást, ami a fentebb említett tíz fős keretet kibővítené. Csakhogy a Korčok-féle logika szerint erre nincs is szükség, hiszen úgy maradt meg Szlovákia 10 fős kerete, hogy közben nyolc afgánt mégis befogadott.
A kettős beszéd és a ködösítés vélhetően a hó végig eltart majd. A tálibok ugyanis augusztus 31-ig engedélyezték a kabuli reptér használatát a szövetségeseknek, ezt követően már aligha lehet újabb csoportokat kimenteni Kabulból. Egy dolgot azonban érdemes kiemelni. A vonatkozó nemzetközi egyezmények és az EU jogszabályai szerint a közvetlenül Szlovákiába érkező menekültek beléptetési országa Szlovákia, Afganisztán pedig nem minősül biztonságos országnak. Így akit ide menekítenek, de végül mégsem kap menekültstátuszt ott, ahol azt kérvényezi, akkor itt ragad Szlovákiában, mert nem toloncolhatók vissza Afganisztánba.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
