A jelenlegi (már csak ügyvivő) kormány koalíciós pártjai azzal az ígérettel nyerték meg anno a választásokat, hogy megtisztítják az országot a korrupciótól, és megállítják a politikai pártok mögött álló háttérhatalom állami források kicsapolásával történő további gazdagodását.
Emlékezhetünk még Matovičék franciaországi performanszára Počiatek villája előtt. Ezek a pillanatok hozták meg azt a váratlanul elért sikert, amelyre Matovičék nem voltak felkészülve. Mivel nem volt felépített szakembergárdájuk – lévén szó egy olyan pártról, amelynek kongresszusát a saját elnökük szerint is egy liftben meg lehetne tartani – fejvesztve kapkodó tűzoltás jellemzi az egész kormányzásukat.
De a legkomolyabb probléma mégiscsak Matovič fejében lehet, akinek a korábbi vállalkozói múltjában berögződött megoldások léteznek csak. Egész pontosan csak ennyi: adok egy százast, és a probléma megoldva.
Világjárvány? Oltás kell? Adok egy százast. Ha motiválni akarok, akkor sorsolni fogunk. Meg kell oldani a családok gondjait, mert nem tudtak munkába járni és dolgozni, otthon kellett maradni a gyerekkel együtt? Adok egy százast.
Bajban vannak a nyugdíjasok, mert elszaladtak az árak? Adok egy százast.
Emelem a tétet, adok egy ötszázast. Valójában mi kell az elégedetlen tömegnek? Adok egy százast, ha nem elég kettő, vagy akár ötöt és nyugi van megint egy ideig.
Talán Gyimesi György elmondhatná Matyónak, hogy már nem elég egy százas, de az öt is kevés, hogy a választópolgár el tudja hinni, hogy ez még működhet.
Ami miatt alkotmányozó többséggel meg tudták szavazni a saját maradásukat, hogy el tudják osztani az európai pénzalapokból bejövő nem kis összegeket, ahhoz bénázásuk miatt elvesztették a hozzáférést.
Ahogy a hollywoodi filmek végén láthatjuk: The End. Vége. Már nem elég egy százas, menni kell.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
