A jogszabályok lehetővé teszik az adóbevallás benyújtási határidejének három hónappal történő meghosszabbítását, illetve akár hat hónappal is, amennyiben az adózónak külföldről is származott jövedelme. Ez a lehetőség nem vonatkozik a csődeljárás vagy felszámolás alatt álló adózókra.
A halasztás jelentősége
A csőd- vagy felszámolás alatt állóknak a rendes határidő lejárta előtt legalább 15 nappal kérvényezniük kell a halasztást az adóhatóságnál, amely egyedileg bírálja el a kérelmet. A halasztás jelentősége leginkább a társadalombiztosítási járulékoknál mutatkozik meg. Mária Sameková, a Szlovák Adótanácsadók Kamarájának (SKDP) tagja arra figyelmeztet, hogy a határidő meghosszabbítása nem mindenkinek éri meg egyformán.
„Azok az adózók, akiknek a 2025-ös bruttó vállalkozói jövedelme nem haladta meg a 9 144 eurót, a bevallás időpontjától függetlenül az úgynevezett ‘mikrojárulékot’ (131,34 euró) fogják fizetni 2026. július 1-jétől” – mondta Sameková.
Más a helyzet azoknál a vállalkozóknál, akik túllépték ezt a jövedelmi határt, és eddig nem fizettek társadalombiztosítási járulékot.
Előlegfizetés és cash-flow
„Ők időt nyernek, mivel az első, legalább 303,11 eurós (vagy az adóalap szerint ennél magasabb) minimális járulékot csak az októberi hónapra vonatkozóan kell majd megfizetniük. Halasztás nélkül ez a kötelezettségük már júliusban keletkezne. A hosszabb határidő azoknak is kedvezőbb, akiknek a Szociális Biztosító (Sociálna poisťovňa) felé fizetendő járuléka magasabb lesz az eddiginél” – állapítja meg Sameková. A gyakorlatban ez a kötelező befizetések több hónapos eltolódását jelenti, ami segítheti a vállalkozók likviditását (cash-flow).
A halasztás az adóelőlegek fizetésére is hatással van. A határidő kitolásával módosul az előlegfizetési időszak is, így az adózó csak a 3. negyedévben fizeti meg az első előleget. Ez azoknak is megéri, akiknek emelkedne az adóelőlegük összege.
Amikor a halasztás hátrányos
Vannak azonban olyan helyzetek is, amikor a halasztás kedvezőtlen lehet. Ez például azokat az adózókat érinti:
„További példa az az adózó, aki adóelőlegeket fizet, de a tényleges adója alacsonyabb lesz a befizetett előlegeknél. Az adóhivatal a rendes határidőben benyújtott bevallás alapján visszatéríti neki az adótúlfizetést. Ezért a döntés előtt fontos mérlegelni nemcsak a kényelmi szempontokat, hanem a járulékokra és az adóelőlegekre gyakorolt hatást is” – tette hozzá Sameková.
SITA
Nyitókép forrása: Shutterstock
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
