Ábrában a normalitás

Az úgy kezdődött, hogy az emberes illusztrációkon emberek voltak, persze rajzolt emberek, de valós emberi kinézettel.

A progresszívisták körében felmerült: a rajzok kirekesztőek, mert nem sokszínűek.

A fehér bőrszín persze valóban probléma, hiszen olyan társadalmakban, ahol a lakosság nem csak fehér, semmi ok a nem-fehéreket nem reprezentálni. Talán a vallási szekták léptek először, a Jehova Tanúi kiadványaiban már a 70-es években elég jól reprezentálva volt az amerikai valóság: szóval a többségi fehérek mellett lettek négerek, sárgák, s a fehéren belül is alverziók, lásd “barnák”.

Mellékesen: plusz, az amerikai közhiedelem szerint a fehér latin-amerikaiak nem fehérek, hanem “latinok”.

Aztán egyre fejlődött a progresszív eszme, s már nem a bőrszín lett a baj, hanem a sztereotípiák: miért van toll az indiánon, miért mosolyog mindig a vietnámi, aki mellesleg csakis háromszögletű sapkát hord, miért van minden japánon kimonó, miért komor, szemüveges, szőke minden német, miért kosárlabdázik minden néger, stb.

Ez is megoldható.

Hírdetés

A végső szint azonban: miért van mindenkinek határozottan férfi vagy nő kinézete? Hol a többi 70 nem?

A különféle illusztrációkat használó cégek számára lett ez a legnagyobb probléma. A vallási csoportok simán ragaszkodhatnak a normalitáshoz “mert Isten ezt parancsolta” alapon, de egy cég esetében száz szempont merül fel. A végén még valami bojkott lesz a cég ellen, mert “kirekesztő”!

A jellemző menekülő út: pálcikaemberek használata, olyan kisgyerek szintű rajzok. Ami azonban rendkívül bosszantó, ráadásul valóságidegen. Plusz a célt se éri el, mert egyszerűen unalmas. Márpedig az elődás alapszabálya az unalom kerülése. Apám egy időben vendégoktató volt a budapesti Külkereskedelmi Főiskolán, valami tőzsdügyi izét tanított (még a 70-es évekből ebből doktorált, pedig akkor ez a téma teljesen valóságidegen volt Magyarországon), ő mondta, 15 percenként kell mondani valami vicceset vagy legalább furcsát, mert különben a hallgatók elalszanak.

2007 óta több multicégnél dolgoztam, mindenhol jellemző eszköz a prezentáció. Akár az új alkalmazottak képzése során, akár később bármilyen előadáson. S amikor előjönnek a pálcikaemberek, a figyelem is lankad.

Szóval marhára meglepődtem, hogy új munkahelyemen hirtelen észleltem a korábbi trendet, azaz emberszerű emberek vannak a rajzokon. Atya Isten, ez valami fasiszta cég???


Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »