Abe Sindzó japán kormányfő a második világháborús halottak miatt érzett „nagy szomorúságáról”, „örök együttérzéséről” és a hazája okozta „mérhetetlen károkról, szenvedésről” beszélt pénteken a szigetország fegyverletételének 70. évfordulója alkalmából mondott, a tévében élőben közvetített beszédében.
Ugyanakkor hozzátette: a háborúért nem felelős japán nemzedékeket nem szabadna terhelni azzal, hogy újra és újra bocsánatot kelljen kérniük az ország múltbeli hibáiért.
Kijelentette, hogy érvényesnek tartja azokat a bocsánatkéréseket, amelyeket a korábbi japán kormányok – közöttük a Murajama Tomiicsi vezette kabinet – tettek. Mindazonáltal ő maga nem kért bocsánatot.
Abe megfogalmazásait szigorúan figyeli Kína és Dél-Korea, mert nem szeretnék, ha kisebbítené Japán háborús bűneit. Peking és Szöul egyértelművé tették: azt szeretnék, ha mérvadónak tartaná egyik elődje, Murajama Tomiicsi 1995. augusztus 15-i beszédét, amelyben „japán gyarmati uralomról és agresszióról” beszélt.
Mérhetetlen szenvedés
„Hazánk mérhetetlen károkat és szenvedést okozott ártatlan embereknek. Bármikor – most is –, amikor őszintén gondolok ezekre a tényekre, szólni sem tudok, és a szívem nagy szomorúsággal teli. A háború befejeződésének 70. évfordulóján mély tisztelettel adózom minden ember előtt, akár itthon, akár külföldön veszett oda” – mondta, hozzátéve: reméli, hogy Kína őszintének ismeri el Japán érzéseit, és alkalomadtán találkozni tud Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
Emlékeztetett viszont arra, hogy az ország lakosságának több mint 80 százaléka a háború után született.
„Nem szabad megszabnunk gyerekeinknek, unokáinknak és az utánuk következő generációknak, akiknek semmi közük ahhoz a háborúhoz, hogy ők is bocsánatot kérjenek!” – jelentette ki.
Abe hangsúlyozta, hogy Japán – miközben nagyon is akar tanulni a történelmi leckékből – szeretne előre lépni.
„A történelem kíméletlen, ami megtörtént, nem tehető meg nem történtté” – fogalmazott.
A történészek szerepe
A kormányfő a beszéd után tartott sajtóértekezletén kérdésre válaszolva azt mondta: annak megítélését, hogy egy adott cselekmény agresszió-e vagy sem, a történészekre kellene hagyni.
Az NHK japán közszolgálati televízió hétfőn úgy értesült, hogy a belföldi bírálói és a szomszédos országok által történelmi revizionizmussal vádolt Abe beszédében – az újabb, ezzel kapcsolatos botrányok elkerülése végett – elődeinek nyilatkozataihoz hasonlóan szerepelni fog a bocsánatkérés és az agresszió kifejezés a szigetország második világháborús fegyverletételének 70. évfordulóján.
Az annak idején japán által megszállt Kína és Dél-Korea korábban élesen tiltakozott, amiért szerintük Abe egyes kijelentéseivel megpróbálta kisebbíteni vagy tagadni a Japán által a 20. század első felében nekik okozott sérelmeket. Az is botrányt okozott, hogy a miniszterelnök felvetette a korábbi japán kormányok által tett bocsánatkérő nyilatkozatok felülvizsgálatát, illetve egyes kijelentéseiben eltért az azokban használt kifejezésektől, így például nem használta az agresszió szót.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
