Jeruzsálem – Plinius, a római hadsereg Jeruzsálemben állomásozókatonája megkapta hétvégi beosztását. Egy frissen kivégzett zsidó ács sírjátkell őriznie. Plinius örül, hogy végre kipihenheti a mozgalmas hétköznapokat.
Plinius és társa, Martimus, majd kiugrott a bőréből, amikorfelettesei közölték hétvégi megbízatásukat.
„Valami zsidó bajkeverő sírját kell őriznünk,” magyarázza társának, aki szórakozottan dobálta a közeli platánfa törzsét.
„Örülök, hogy végre pihenhetek. Tudom, hogy az ember a kalandos élet reményében csatlakozik a sereghez, de azért néha jólesik egy kis nyugalom.”
„Egy halottra vigyázni nem túl megerőltető. Elvégre nem kell attól tartanunk, hogy meglóg. A halottaknak nem szokása felkelni és elsétálni,” folytatja nevetve.
A két katona először kavicsokkal dobott célba, majd amikor megunták, törött korsókat állítottak sorba és próbálták eltalálni lándzsáikkal.
„Ez aztán az élet! A többiek a város másik oldalán várakoznak készenlétben, mert a zsidók megint mozgolódnak valami miatt. Mi aztán igazán mázlisak vagyunk!”
Hajnalban Pliniust valami furcsa, vakító fény ébresztette. „Már reggel van?”
A Babylon Bee cikke nyomán
The post A zsidó ács sírjának őrzésére kirendelt katona örül a nyugodtnak ígérkező hétvégének first appeared on Idők jelei.
Forrás:idokjelei.hu
Tovább a cikkre »
