A vatikáni VI. Pál aulában telt ház előtt karácsonyi koncertet adtak Szent Luca ünnepének vigíliáján, december 12-én, pénteken este hat órakor XIV. Leó pápa tiszteletére. A Szentatya a Luigi Cherubini Koronázási miséjét vezénylő Riccardo Muti karmesternek átadta a Ratzinger-díjat.
A Ratzinger-díj átadása előtt XIV. Leó beszéddel fordult a kitüntetetthez, a jelen levő bíborosokhoz, a politikai és művészeti élet képviselőihez és nem utolsósorban a zenekar és a kórus tagjaihoz.
„Mélységesen hálás vagyok ezért a koncertért, amelyet az Úr születése alkalmából rendeztek meg – fogalmazott a pápa. – Szent Ágoston a zenéről szóló értekezésében írja, hogy »musica est scientia bene modulandi«, vagyis a zene a jó modulálás tudománya, amely olyan művészet, ami a szívet Isten felé vezeti.
A Szentatya köszönetet mondott azoknak az intézményeknek, melyek az esemény létrejöttét támogatták, így a Kulturális és Oktatási Dikasztériumnak és a Gravissimum Educationis Pápai Alapítványnak.
Egy zenének, a fegyelem és a kinyilatkoztatás helyének szentelt élet
„Riccardo Muti Ratzinger-díjjal való kitüntetése teljes mértékben a zenének, a fegyelem és a kinyilatkoztatás helyének szentelt élete elismerését jelenti” – állapította meg a Szentatya a méltatásában.
„A szépség keresése során – szólt a pápa a karmesterhez. – Önnek többször is lehetősége volt találkozni Ratzinger bíborossal, kezdve azzal, hogy részt vett az Ön salzburgi, müncheni, majd római koncertjein. A következő években Benedek pápa vett részt az Ön fellépésein itt a VI. Pál-teremben, ahol Nagy Szent Gergely pápa nagykeresztjét adományozta Önnek. A díj, kedves Mester, melyet ma kap, ennek a kapcsolatnak és párbeszédnek a folytatása, mely nyitott a misztériumra, és amely a közjóra és a harmóniára irányul.”
A zeneművészet etikai felelőssége kapcsán a Szentatya elődje, Ferenc pápa tavaly júniusban elhangzott gondolatát idézte, aki szerette a zenét és lelki élvezettel hallgatta azt. Azt mondta, hogy a zene „bölcs és nyugodt szemléletet ad azoknak, akik művelik, amely könnyebben legyőzi a megosztottságot és az ellentéteket, és hogy – akárcsak egy zenekar hangszerei vagy egy kórus hangjai – harmóniában vannak egymással, hogy megvédjék magukat a disszonanciáktól és korrigálják azokat.
A szépségen keresztül Isten jelenlétének egy szikráját visszhangozza
A harmonizálás azt jelenti, hogy összefogjuk azokat a különbségeket, amelyek egyébként ütközhetnének, lehetővé téve számukra, hogy magasabb egységet hozzanak létre. A csend is hozzájárul ehhez a célhoz: az nem hiány, hanem felkészülés, mert benne formálódik a beszéd lehetősége, így a szünetekben az igazság bontakozik ki. Riccardo Muti esetében a dirigálás – mint a meghallgatás művészete és mint felelősségvállalás – a tanulás iránti természetes hajlamában is tükröződik. Ezt bizonyítja az olasz konzervatóriumokkal való kapcsolata és a „nyílt próbák” gyakorlata, amelyeket az osztozás egyik formájaként kínál; minden gesztus a bizalom cselekedete, és inkább meghívás, mint parancs.
XIV. Leó szerint
Leó pápa köszönetet mondott a Luigi Cherubini Ifjúsági Zenekarnak, amely hangot adott a fiatalok tehetségének és kreativitásának, valamint a sienai dóm Guido Chigi Saracini Kórusának.
Az egyenlő oktatásért
Leó pápa arról is beszélt, hogy a karácsonyi koncert lehetőséget ad arra, hogy felhívják a figyelmet az oktatásra és annak fontos szerepére, hiszen világszerte fiúk és lányok milliói nem részesülnek annak semmilyen formájában. Ezért a pápa reménykedve üdvözölte az Egyenlőtlenség és az Oktatáshoz Való Egyetemes Hozzáférés Megfigyelőközpontjának a létrehozását, amelyet az oktatás világának november eleji szentévi találkozóján jelentett be. A Kulturális és Oktatási Dikasztérium e projekt köré gyűjti mindazokat, akik törődnek a fiatalok oktatásával, kezdve a Galileo Alapítvánnyal, amely mind a szentévi karácsonyi koncertet, mind a Gravissimum Educationis Alapítvány oktatási projektjeit támogatja.
A Szentatya karácsony közeledtével megújította a felhívását:
majd a zenei esthez méltó módon XIV. Leó zengő hangon énekelve adott áldást a jelenlevőkre és mindazokra, akik televízión és egyéb módon keresztül követték a koncertet.
Majd Federico Lombardi jezsuita szerzetes, a „Joseph Ratzinger – XVI. Benedek Vatikáni Alapítvány” igazgatója lépett a mikrofonhoz, és kérte Leó pápát a díj átadására. Elmondta, hogy a Szentatya nagy gyorsan és szívélyesen mondott igent arra, hogy Riccardo Mutit kitüntessék a díjjal.
Elmondta, hogy a Ratzinger-díjat a gondolkodás és a művészet területén elért kiemelkedő kulturális eredmények elismerésére alapították, amelyek az alapvető spirituális értékek iránti fáradhatatlan elkötelezettség és szolgálat gyümölcsei. Kétségtelen, hogy Riccardo Muti élete és munkássága ennek kiemelkedő és egyetemesen elismert tanúbizonysága. A szakrális és vallási ihletésű zene értelmezésének mélysége továbbra is táplálja és emeli a zeneművészetet, az Egyház és a hit közötti kapcsolatot, fűzte hozzá. A világhírű karmester és XVI. Benedek pápa közötti kölcsönös megbecsülés és harmónia, amely személyes találkozásaikon is megnyilvánult, teljesen helyénvalóvá, és bizonyos értelemben kötelezővé is teszi, hogy a maestrót a pápáról, teológusról és zenészről elnevezett elismeréssel jutalmazzuk – tette hozzá Federico Lombardi.
Riccardo Muti és Benedek pápa
Ezt követően Leó pápa átadta Riccardo Muti karmesternek a Ratzinger-díj diplomáját, melyet a VI. Pál aulát megtöltő mintegy ötezer zenerajongó hangos tapssal jutalmazott.
A 84 éves karmester köszönő beszédében hálatelt szívvel emlékezett meg XVI. Benedek pápáról, akihez mély személyes, baráti, zenei és lelki kapcsolat fűzte. Joseph Ratzinger bíboros a Hittani Kongregáció prefektusaként többször elutazott Salzburgba és Bécsbe, hogy meghallgassa a Riccardo Muti vezényelte koncerteket, a karmester pedig a VI. Pál aulában nem egy alkalommal vezényelt koncertet, akkor már Benedek pápa jelenlétében és az ő tiszteletére.
XVI. Benedek emeritus pápa zenei végrendelete
Muti karmester a mostani karácsonyi koncerten is részt vevő Georg Gänswein érsekre, Benedek pápa egykori titkárára mutatva felidézte, hogy pár éve éppen ő hívta meg a Mater Ecclesiae monostorba, ahol még egy utolsó koncertet adhatott az idős, beteg Benedek pápának, aki mintegy zenei végrendeleteként arra kérte a virtuóz nápolyi karmestert, hogy „törődjön aztán szegény Mozarttal, hogy ő békében nyugodhasson”. A kérés abból adódott, hogy az osztrák zeneszerző remekműveinek bizonyos előadásait közös panasszal illették. Riccardo Muti Cupich chicagói bíborost is üdvözölte, hiszen 2010-től 2023-ig vezette a Chicagói Szimfonikus Zenekart zenei igazgatóként, jelenleg pedig a zenekar örökös zenei igazgató címet viselheti.
A kitüntetett karmester arról is beszélt, hogy
Riccardo Muti dicsérő szóval illette Leó pápát is, amiért a VI. Pál-teremben ismét magas szintre emelte a szakrális zenét. Megvallotta, hogy az első pillanattól kezdve megszerette az új pápát, sőt még pápai nevének megválasztását is nagyra értékeli.
Luigi Cherubini Koronázási miséje
A Beethoven-kortárs Luigi Cherubini Koronázási miséjét 1825-ben adták elő Reimsben, a francia királyok koronázási templomában, X. Károly koronázásakor. A méltóságteljes, sokszor erőtől duzzadó, máskor vallásos ünnepélyességgel hömpölygő mise a szokásos tételeken túl még egy felajánlási Offertoriumot, a konszekráció után az Oltáriszentséget dicsérő O saluris Hostia himnuszt és befejezésül az Agnus Dei-tétel után még egy lassú ünnepi menetet is tartalmaz.
A százfős Luigi Cherubini ifjúsági zenekart Riccardo Muti alapította 2004-ben, azóta bejárták a nagyvilágot, így Bécs, Párizs, Moszkva, Szentpétervár, Madrid, Bunos Aires és Tokió koncerttermeit.
A koncerten a Guido Chigi Saracini sienai kórus közreműködött, amely 2016-ban jött létre a Sienai Chigi Zenei Akadémia és Sienai Operatársulat összefogásából, amelynek tagjai között a legjobb olasz kórusénekeseket találhatók meg. Százfős létszáma is imponáló, ahogy pénteken este teljesen bezengték a VI. Pál aulát.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican Media
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
