Ferenc pápa december 18-án, hétfőn fogadta audiencián a 2024-es Zayed-díj zsűrijének tagjait. Az elismerést 2019-ben alapították, miután Ferenc pápa és az Al-Azhar főimámja, Ahmed Al-Tayeb aláírta az emberi testvériségről szóló dokumentumot.
Az emberi testvériségről szóló dokumentum, amelyet csaknem öt éve írt alá Ferenc pápa és az Al-Azhar főimámja, Ahmed Al-Tayeb Abu-Dzabiban, és az annak szellemében létrehozott Zayed-díj „új hozzáállást és globális mozgalmat teremtett a párbeszéd, a testvériség, valamint a különböző vallások és kultúrák közötti együttműködés terén”. „A díj lassan egyre erősebb és ismertebb lesz: a 2019-ben beérkezett negyven jelöléshez képest idénre több mint száz nevet nyújtottak be” – fogalmazott Mohammed Abdelsalam egyiptomi bíró, a Zayed-díj az Emberi Testvériségért főtitkára, az első arab és az első muszlim, akit pápai lovagi címmel tüntettek ki, és aki bemutatott egy pápai enciklikát, a Fratelli tutti (Mindnyájan testvérek) kezdetű történelmi dokumentumot. Véleménye szerint az enciklika és az ezt követően megalapított díj nagy hatással van a mai világra.
Az eseményen részt vettek a 2024-es Zayed-díj bíráló bizottságának tagjai, akiket hétfő délelőtt magánaudiencián fogadott Ferenc pápa. A bizottság a Vatikánban találkozott, hogy értékelje a díjra beérkezett jelöléseket, amelyet 2024. február 4-én adnak át, az emberi testvériségről szóló dokumentum aláírásának ötödik évfordulóján, amely egybeesik az ENSZ által 2020 decemberében létrehozott emberi testvériség nemzetközi napjával.
A bíráló bizottság egy független testület, amely a béketeremtés és az együttélés szakértőiből áll. Köztük van Megawati Sukárnoputrì, Indonézia volt elnöke (2001–2004), az első nő, aki ezt a pozíciót betöltötte, és az első nő, aki egy modern muszlim államot vezetett. 2004-ben a Forbes magazin a világ száz legbefolyásosabb nőjét tartalmazó listáján a nyolcadik helyre került. Sukárnoputrì asszony Ferenc pápával a globális felmelegedés kérdéséről és a fiatalabb nemzedék, különösen a nők jobb oktatáshoz való hozzáférésének fontosságáról beszélt, akiknek egyenlő esélyeket kell biztosítani férfi társaikkal.
Jelen volt még Irina Bokova korábbi bolgár külügyminiszter is, az első nő és az első délkelet-európai nő, aki két cikluson keresztül töltötte be az UNESCO főigazgatói posztját. 2020 óta tagja az Emberi Testvériség Főbizottságának, amelyet az abu-dzabi dokumentum terjesztésére és konkrét alkalmazásának elősegítésére hoztak létre. Irina Bokova szerint az emberi testvériségről szóló dokumentumot „korunk alapvető etikai dokumentumának kell tekinteni”, amelyben a fiatalok válaszokat találhatnak, és amely összhangban áll az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak oktatásra vonatkozó negyedik pontjával. Ferenc pápát „nagy humanistának” nevezte, és – visszatérve az oktatás témájához – emlékeztetett arra, hogy 2015-ben, az első pápai audienciáján Ferenc pápa úgy jellemezte az oktatást, mint ami a „dialógus nyelvtanával” foglalkozik, amelynek alapjai a másik iránti kíváncsiság, a meghallgatás, a tisztelet és a megosztás.
Ezután Abraham Cooper rabbi, az Egyesült Államok Nemzetközi Vallásszabadság Bizottságának elnöke szólalt fel a kerekasztalon. A szervezet a világ 28 országában figyeli a vallásszabadság megsértését. Cooper rabbi emellett egy vezető zsidó emberi jogi szervezet, a Simon Wiesenthal Központ dékánhelyettese és a globális társadalmi akciók igazgatója. A pápát „türelmetlen embernek” nevezte, aki nagyon vágyik a békére, aki jóra buzdítja az embereket és a népeket. Az amerikai rabbi hangsúlyozta: meg kell tanítanunk a fiatalabb nemzedékeket arra, „hogy az élet a döntésekről és a felelősségvállalásról szól”.
Abdelsalam bíró a moderátor ösztönzésére a klímaváltozás kérdésével is foglalkozott. „Kihívásnak” nevezve az emberiség számára, ezért az Emberi Testvériség Főbizottsága szervezett egy találkozót a vallási vezetőknek a dubaji Cop28 klímacsúcsot megelőzően. Az éghajlatváltozás kihívást jelent „az együttélés, valamint a békében és harmóniában megélt élet alapelvei számára, mert a klímaváltozás veszélyezteti az emberek életét”. Al-Tayyeb főimámot idézte, amikor arra emlékeztetett, hogy „ha ez a kizsákmányolás folytatódik, nem lesz környezet a jövő nemzedékek számára”.
Végül Leonardo Sandri bíboros, a Keleti Egyházak dikasztériumának nyugalmazott prefektusa szólalt fel a kerekasztal megbeszélésen, aki diplomataként is szolgált Madagaszkáron, az Egyesült Államokban az Amerikai Államok Szervezetének pápai képviselőjeként, Venezuelában és Mexikóban. Hangsúlyozta, hogy Abu-Dzabiban, ahol személyesen is jelen volt, prófétai dokumentumot írtak alá, „amely a megértés és a párbeszéd új útját nyitotta meg”.
A bíráló bizottság egyik tagja, Rebeca Grynspan Mayufis, az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) főtitkára nem tudott jelen lenni a tanácskozáson.
Létrehozása óta a díjat a világ minden tájáról származó vezetőknek, aktivistáknak és humanitárius szervezeteknek ítélték oda. Köztük Ferenc pápa és az Al-Azhar főimámja, Ahmed Al-Tayeb professzor tiszteletbeli díjazottak; kitüntetést kapott António Guterres ENSZ-főtitkár; Latifa Ibn Ziaten, szélsőségesség elleni aktivista; II. Abdullah bin Al Husszein király, a Jordán Hasimita Királyság királya és felesége, Rania Al Abdullah királynő; továbbá a Tudás és Szabadság Alapítvány (FOKAL), egy haiti humanitárius szervezet; a Sant’Egidio Közösség és Shamsa Abubakar Fadhil kenyai békeépítő.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
