A vírus az vírus – mondta kedves tanárunk, dr. Berencsi György virológus az orvosi mikrobiológia gyakorlaton. Olyan tisztán hallom, mintha tegnap lett volna, pedig 40 éve hangzott el ez a mondat. Talán azért égett bele azonnal a tudatomba, mert rendkívül tetszett, hogy nem próbálta meg ezt a különleges lényt erőszakkal beleszuszakolni egy más biológiai csoportba, hanem kimondta, hogy ez egy külön kategória. A vírus az vírus, és kész.
A vírus az vírus – mondta kedves tanárunk, dr. Berencsi György virológus az orvosi mikrobiológia gyakorlaton. Olyan tisztán hallom, mintha tegnap lett volna, pedig 40 éve hangzott el ez a mondat. Talán azért égett bele azonnal a tudatomba, mert rendkívül tetszett, hogy nem próbálta meg ezt a különleges lényt erőszakkal beleszuszakolni egy más biológiai csoportba, hanem kimondta, hogy ez egy külön kategória. A vírus az vírus, és kész.
Nem tudom, hogy ez az ő saját meghatározása volt-e, vagy mástól vette át. Az internetes keresőbe most beírva a mondatot magyarul és angolul sincs találat, amiből arra következtetek, hogy valószínűleg ez az ő meghatározása volt. Nagy kár, hogy már régen nincs közöttünk, így a mostani koronavírus világjárvány során nem kérhettük ki az ő véleményét.
A vírus az vírus. Az élettelen és az élő anyag határán van: önmagában nem, csak más élő sejtben képes létezni és szaporodni, azon kívül hosszabb-rövidebb idő után elpusztul. Miből áll egy vírusrészecske? DNS (dezoxyribonukleinsav) vagy RNS (ribonukleinsav) örökítőanyagán kívül néhány fehérje és lipid (zsírszerű anyag) molekula alkotja csupán.
Mi van megírva az örökítő anyagában? Mai tudásunk szerint az alkotóanyagok genetikai kódja, mely alapján a megfertőzött sejt majd előállítja ezeket. Ezen kívül kellenek működési szabályok – a vállalati nyelvben SOP-k – melyek meghatározzák a vírus viselkedését. Gyümölcséről ismerszik meg a fa, a vírus működéséből, hatásából következtethetünk arra, hogy mi van megírva számára az örökítőanyagában. Melyek ezek? A vírus kapcsolódik a fogékony sejt felszínéhez, a sejthártyán keresztül behatol a sejtbe, átállítja a sejt működését, hogy az a vírus anyagait termelje a sajátjai mellett vagy azok helyett. Az újonnan szintetizált molekulákból az új vírusrészecskék összeállnak, majd a sejtből kiszabadulnak. Ezután kezdődhet minden elölről egy új sejt megfertőzésével. A megfertőzött sejtek károsodása, halála bekövetkezhet a vírus közvetlen hatására is, de ugyanúgy lehet a megtámadott szervezet védekezőrendszere működésének a következménye is, mely nem csupán a vírust, hanem a már megfertőzött saját sejteket is elpusztíthatja.
Változik-e ez az örökítőanyag? Semmi sem örök, csak a változás maga, ezért ez is változik, változhat. Az influenza vírusról közismert ez a változékonyság. Tudtommal a mostani koronavírusnak is már több változatát ismerik a tudósok. Megváltoztatható-e az örökítőanyag, a genetikai kód? Igen, a laboratóriumokban erre van lehetőség. Jelen pillanatban is sok tudóscsoport kutatja, hogy a vírus bizonyos részeiből hogyan lehetne olyan oltóanyagot előállítani, mely hatékonyan és biztonságosan kiváltja az immunválaszt a jellemző betegség kialakulása nélkül. Természetesen ezzel a kutatással a világban most terjedő vírusok genetikája és hatása nem változik. A vírus az vírus, az ember pedig ember. Mi van megírva az ember örökítőanyagában a saját anyagok genetikai kódján, a lét- és fajfenntartáshoz szükséges működési szabályokon (SOP-k) kívül? Ez az örökítőanyag milyen közösségi magatartást kódol?
Gyümölcséről ismerszik meg a fa, az ember közösségi magatartásának tükre a több ezer éves emberi történelem. Mit mutat nekünk ez a tükör? Úgy élünk, mint egy méhcsalád? Vagy mint egy hangyaboly? Ludányi Horváth Attila találó mondatát idézem: „Túlélő hangyák nincsenek, csak túlélő hangyabolyok vannak.” Ezt az emberre is érvényesnek érzem. Békésen, egymásra figyelve, egymást segítve, a nagy közösség érdekét előtérbe helyezve teltek a mögöttünk hagyott évezredek, vagy örök viszálykodás, ellenségeskedés, háborúság volt inkább jellemző nem csak a nemzetek, az országok között, de egy országon, sőt még egy-egy családon belül is? Én csak kérdezek, az Olvasóra bízom a válaszokat.
Hogyan éltünk, élünk a lehetőségeinkkel? Józan mértéktartással, okosan ügyelve a
megfelelő arányokra evésben, ivásban, munkában, pénzkeresetben, élvezetekben, ami egyensúlyt eredményez, hosszabb idő távlatában pedig harmonikus és békés, lassú, de biztos gyarapodást? Vagy mértéktelenül mindezekben, határtalanul kapzsi, önző módon, nem törődve a szükséges és egészséges arányokkal, az egyensúlyra, a szükséges harmóniára intő figyelmeztetésekkel? Földből élünk, földdé leszünk. Hogyan viszonyulunk hozzá? Óvjuk, gondozzuk annak tudatában, hogy unokáinknak tovább kell majd adnunk, vagy ezen a téren is a felelőtlen mértéktelenség tapasztalható, mely föléli, beszennyezi nem csak a jövő, de a jelen életlehetőségeit biztosító emberi környezetet is?
Változik-e az emberi örökítőanyag? Sok tekintetben természetesen igen, de változott-e, változik-e az ember közösségi viselkedése? Mit mutatnak a mögöttünk hagyott évezredek? Megváltoztatható-e az emberi örökítő anyag, a genetikai kód? Alapjaiban nem, de egy-egy génhiba kijavítása valószínűleg belátható időn belül lehetségessé válik. A közösségi viselkedésünket meghatározó tulajdonságainkat nem egy, hanem nagyon sok gén befolyásolja, ezért kizártnak tartom, hogy valaha megváltoztathatóvá válhat. Ha nem megváltoztatható, akkor megváltható-e az egyes ember, valamely embercsoport vagy az emberiség? Sikerült-e eddig bárkinek a múltban, sikerülhet-e bárkinek a jövőben? A vírus az vírus. Az ember pedig ember. Olyan, amilyennek meg van írva. Az örökítőanyagában.
Dr. Nagy Gergely – Hunhír.info
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
