Bolygónk élőlényeinek kétségkívül számos fenyegetéssel kell szembenézniük, ami ellen az evolúció során rengeteg különböző védekezési módszert fejlesztettek ki. Egyes állatoknak hatalmas méregfogaik vannak, s mérgező anyagokkal igyekeznek távol tartani a rájuk leselkedő veszélyeket, míg mások mesterien tudják álcázni magukat. Írásunkban közülük gyűjtöttük össze a leghalálosabbakat, olyanokat, amelyeknek a mérge még az emberrel is könnyedén végez.
Az Ausztrália partjainál, illetve a Csendes-óceán térségben és a Vörös-tengerben előforduló, sekély vizeket kedvelő élőlény valószínűleg sohasem nyerne meg egyetlen szépségversenyt sem, viszont a világ legmérgezőbb halának járó díjat kétségkívül ő vinné el. A kőhal hátán tizenhárom tüske van, és ezek mindegyike két, méreggel teli zacskót tartalmaz, amelyből már akár 18 miligramm is végzetes lehet, főleg gyerekek és idős emberek esetében. A tengeri sünökkel ellentétben, a kőhal éles és kemény tüskéivel szemben sajnos nem véd meg minket semmilyen vízi- vagy búvárcipő, ugyanis ezek a tüskék még egy bakancs talpát is gond nélkül átszúrják. Az iszonyatos fájdalommal járó mérgezés legtöbb esetben szövetelhalást, bénulást és keringési elégtelenséget okoz, legrosszabb esetben pedig halált, ami a mérgeskígyók szervezetéből kinyert ellenszérum beadásával elkerülhető, viszont a túlélőknél idegkárosodást okozhat, ami később akár izomsorvadáshoz is vezethet.
A ragadozó életmódot folytató kúpcsiga főként trópusi vizekben, a korallszirtek közelében levő tengerfenéken él. Mérgéből, ami a reszelőnyelvében elhelyezkedő tüske belsejében található, és amelyet elsősorban a táplálékául szolgáló kisebb halak megbénítására használ, egy csepp akár 20 ember megöléséhez is elegendő lenne. A mérgezés erős fájdalommal, zsibbadással, remegéssel és fokozott izzadással jár, súlyosabb esetben pedig izombénulást, légzési elégtelenséget, valamint látászavart is előidézhet. A kúpcsiga mérgére, ami körülbelül 200 különböző, egyenként is mérgező anyagból tevődik össze, egyelőre még nem találtak ellenszert.
Az Indiai- és a Csendes-óceán korallzátonyait és sekély vizeit kedvelő polipfaj a mindössze 12-től 20 centiméterig terjedő mérete miatt első látásra teljesen ártalmatlannak tűnhet, azonban ez az apró állat 26 felnőtt ember megöléséhez elegendő idegmérget hordoz magában. A kékgyűrűs polip neve onnan ered, hogy az egyébként világos színű élőlénynek, ha fenyegetve érzi magát, a teste besötétedik vagy sárgára változik, és az egész állaton élénk, kék színű gyűrűk jelennek meg. Harapása apró és gyakran semmiféle fájdalommal nem jár, így az áldozatainak sokszor fel sem tűnik, hogy bármi probléma lenne, egészen addig, amíg a mérgezés tüneteként fellépő bénulás és légzésdepresszió nem jelentkezik, ami azonnali orvosi ellátás nélkül a legtöbb esetben halállal végződik. A mérgezésen átesett embereket a kórházban általában lélegeztetőgépre kötik, amíg az orvosok az idegmérget el nem távolítják a szervezetből. Azok az áldozatok, akik az első 24 órát túlélik, többnyire teljesen felépülnek.
A kispikkelyű tajpán, mely nemcsak a kígyók, hanem az egész hüllővilág körében a legerősebb méreggel rendelkezik, Ausztrália félszáraz belső területein fordul elő. Becslések szerint a mérgéből mindössze egyetlen csepp száz felnőtt férfi megöléséhez elegendő. Szerencsére azonban ez a kígyófajta csak abban az esetben támad emberre, ha fenyegetve érzi magát, és nincs módja elmenekülni, emellett pedig kifejezetten félénk, és főként emberektől távol levő helyeken él, így a harapása miatt bekövetkezett halálozások aránya rendkívül alacsony.
Első helyezettünkkel, a kockamedúzával (más néven: tengeri darázs) Észak-Ausztrália, valamint Délkelet-Ázsia tengerpartjain találkozhatunk. Annak ellenére, hogy ez az élőlény „csak“ 60 ember megöléséhez elegendő méreggel rendelkezik, az általa előidézett tünetek súlyossága és a magas halálozási arány miatt gyakran hivatkoznak rá a világ legmérgezőbb állataként. A kockamedúza csápjai akár három méter hosszúra is megnőhetnek, és több millió, rendkívül erős mérget tartalmazó csalánsejt helyezkedik el rajtuk. A csípés után az áldozat szinte azonnal nagyon erős, égető érzést és kínzó fájdalmat kezd érzeni. Azonnali kezelés nélkül már a csípést követő 2-5 percen belül bekövetkezhet a halál. Sok túlélő még hetekkel a mérgezést követően is égő fájdalomról számol be.
Több tartalom a Ma7 médiacsalád Instagram profilján, Itt>>>
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
