Akár nyolc százalékponttal is jobb eredményt érhetnek el az egyetemisták, ha a vizsgákon maximális pontszámmal indulnak, és hibáikért pontlevonás jár, mintha a helyes válaszokért gyűjtenék a pontokat. A Budapesti Corvinus Egyetem kutatása szerint a veszteségtől való félelem hatékony ösztönző lehet a tanulásban.
A Corvinus Egyetem kutatói, Ertl Antal, Holb Éva és Bakó Barna 321 elsőéves hallgató részvételével vizsgálták, hogyan befolyásolja az értékelési rendszer a tanulmányi teljesítményt. A makroökonómia-kurzus résztvevőit három csoportra osztották: az egyikben a hagyományos pontgyűjtést alkalmazták, a másikban maximális pontszámból vontak le a hibákért, míg a harmadikban a félév során pontgyűjtéssel, a záróvizsgán viszont már pontlevonással értékeltek.
A tananyag, a feladatok és az osztályzathatárok minden csoportban azonosak voltak.
A legnagyobb különbség a félév végi vizsgán mutatkozott meg:
a végig pontlevonásos rendszerben értékelt hallgatók átlagosan 7,8 százalékponttal jobb eredményt értek el a hagyományos csoportnál. A félévközi teszteken kisebb, 2,6 százalékpontos javulást mértek.
„Az alapötletünk a veszteségelkerülés kihasználása: ahogy azt már korábban dokumentálták az irodalomban, például sokkal jobban fáj nekünk 1000 forint elvesztése, mint amennyire örülünk, ha kapunk 1000 forintot” – magyarázta Ertl Antal, a tanulmány vezető szerzője. Hozzátette: ha a diákokat jobban motiválja a pontvesztés elkerülése, mint a pontszerzés lehetősége, az értékelési rendszer átalakítása javíthatja a teljesítményüket.
A kutatás szerint a módszer hatása akkor is fennmaradt, amikor a hallgatók már hozzászoktak az új értékeléshez. A kutatók nem találtak olyan, nem vagy matematikai előképzettség alapján elkülönített csoportot, amelynél kimutathatóan negatív hatás jelentkezett volna, az alcsoportokra vonatkozó elemzések statisztikai ereje azonban korlátozott volt.
A módszer bevezetése nem igényelne jelentős többletforrást, hiszen csupán a pontszámok megjelenítését változtatná meg. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy további vizsgálatok szükségesek a stresszre, a motivációra és a hallgatók jóllétére gyakorolt hatások feltárására. Az egyetlen félévre kiterjedő kísérletből az sem állapítható meg, hogy a kedvező eredmények hosszabb távon is fennmaradnak-e.
A tanulmány a Journal of Economic Behavior & Organization című tudományos folyóiratban jelent meg.
SZE/Felvidék.ma/Sajtóközlemény
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
