Veszprémben, a várkút feltárása közben különös leletek kerültek elő: faalkatrészek, kerámiák, üvegtöredékek és egy 17 méter hosszú, kézzel kovácsolt lánc mellett a felső rétegekben mintegy 250 kilogramm pénzérmét találtak. Évtizedeken át ennyi „szerencsepénzt” dobáltak a látogatók a mélybe.
A kúthoz természetesen legenda is tartozott. A történetek szerint a kúton keresztül titkos járat vezetett ki a várból. A régészeti kutatás azonban ilyen alagutat nem talált.
A valódi történet talán még érdekesebb.
A vizet lentről kellett feljuttatni. Amikor a 18. században felépült a mai érseki palota, a vizet nem a várkútból nyerték, hanem a Várhegy alatt fakadó Úrkút vizét kellett körülbelül negyven méterrel magasabbra emelni. 1766-ban Koller Ignác püspök Tumler György veszprémi molnármestert bízta meg a feladattal, aki azonban a munka befejezése előtt meghalt – így a vízemelő rendszer elkészítése a mindössze tizennyolc éves fiára, Henrikre maradt.
A malom vízikereke három szivattyút hajtott, amelyek ólomvezetéken keresztül nyomták fel a vizet a Várhegyre. 1767-ben a rendszer már működött. A maga korában ez rendkívüli mérnöki teljesítménynek számított, és több mint egy évszázadon át szolgálta a vár vízellátását.
A Fény és áhítat című vezetett vársétán az érseki palota nemcsak megmutatja magát, hanem érthetővé is válik. A freskók, a dísztermek és a szalonsor mögött kirajzolódik egy rezidencia hétköznapi világa is: hogyan éltek benne, miként szolgálta lakóit, és milyen tudás kellett ahhoz, hogy valóban élhető legyen. Ma természetesnek vesszük, hogy megnyitunk egy csapot; a 18. században azonban már az is mérnöki bravúrnak számított, hogy a vizet feljuttassák idáig. A Várnegyed talán éppen ettől izgalmas: a legnagyobb történetek a látható felszín mögött arra várnak, hogy felfedezzük.
A víznek ráadásul ezen a helyen más jelentése is van. A keresztény hagyományban az élet, a megtisztulás és az újjászületés egyik legősibb jelképe. A keresztség vizében az új élet képe jelenik meg, az „élő víz” pedig a Szentlélek ajándékára utal. Talán ezért is érdemes néhány másodpercre megállni a Szentháromság téren. A Várhegy történetéből ugyanis sok minden látható, de a legérdekesebb részek közül néhányhoz kicsit mélyebbre kell nézni.
A vezetett sétákra, melyeken még több érdekességet hallhat a várnegyed titkairól, ITT lehet jelentkezni.
Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
