A Veszprémi Főegyházmegye kiemelt feladatának tekinti a hitből fakadó kultúra, kulturális értékek gondozását, méltó bemutatását, ezért Érsekségi ékességek címmel sorozat indult a főegyházmegye honlapján. Ezúttal az 1893–1944 között működő Veszprémi Hírlap történetét ismerhetjük meg.
A Veszprémi Érseki Könyvtár őrzi az 1893 és 1944 között működő Veszprémi Hírlap eredeti példányainak csaknem hiánytalan sorozatát. A lapot Várkonyi Dezső hírlapíró, szerkesztő alapította, azonban másfél év elteltével, 1894 decemberében átvette kiadását a Veszprém Egyházmegyei Könyvnyomda, s onnantól kezdődően a lap az egyházmegye hivatalos lapja és tanügyi közlönye lett.
A Veszprém Egyházmegyei Könyvnyomdát Hornig Károly püspök (1888–1917) alapította 1894-ben. Célja az volt, hogy a könyvkiadás terén megmutatkozó fokozottabb jelenléttel a Katolikus Egyház is részt vegyen a politikai és kulturális életről való véleményformálásban. A korszakban sorra létesültek a püspöki székhelyeken egyházmegyei fenntartásban működő nyomdák, így többek között olyan dunántúli városokban, mint Győr, Pécs, Székesfehérvár és Szombathely. A veszprémi nyomda is e sorba illeszkedett. Az üzem előbb a mai veszprémi városháza alagsorában működött – a korabeli székeskáptalani Alapítványi Pénztár épületében –, majd 1936-ban saját ingatlanra tett szert az akkori Gizella (a mai Szabadság) téren, a későbbi Napló-székház telkén álló épületben. 1922-ben a nyomda könyv- és papírkereskedéssel bővítette profilját, legfontosabb megrendelője pedig a veszprémi püspökség, illetve intézményei és plébániái voltak. Az üzemet 1949-ben államosították.
Szinte valamennyi nyomdaigazgató a veszprémi székesegyházban működő fiatal karpapok közül került ki, s egyúttal a székesegyházi karkáplánok elöljárói, alkántorok, vagyis régies nevén succentorok voltak. Későbbi pályafutásuk alapján a nyomdaüzem vezetése kiváló gyakorlatnak bizonyult azok számára, akiket a püspökség központjában hosszabb távon és később jelentős feladatra szándékoztak kinevezni. A munka gazdasági szakértelmet, nyelvi pontosságot és vezetői erényeket kívánt, egyúttal világi és egyházi személyekkel való kapcsolatépítésre is megfelelő kereteket teremtett, nem mellékesen pedig megfelelő súlyú felelősséggel járt.
Az Egyházmegyei Könyvnyomda a veszprémi püspökség fontos intézménye volt. Az egyházmegye saját nyomdászati igényeinek kielégítésén túl termékei révén aktív kultúraformáló szereppel is bírt, és komoly gazdasági eredményeinek köszönhetően jelentősen hozzájárult az egyházmegyei költségvetéshez. Az Egyházmegyei Könyvnyomda fennállása fél évszázada alatt Veszprém meghatározó kulturális vállalkozása volt.
A Veszprémi Hírlap a nyomda egyik fontos terméke volt. Főszerkesztői, a nyomdaigazgatókhoz hasonlóan, a püspöki aulában működő tettrekész fiatal papok közül kerültek ki. A hetente, majd hetente kétszer megjelenő lap az egyházmegyei hivatalos közleményeken túl vezércikkeknek, rövid híreknek, tárcáknak és egyháztörténeti témájú publicisztikáknak adott helyet.
Máig Veszprém város és az egyházmegye történetének megkerülhetetlen forrása (lehetne az újság könnyebb hozzáférhetősége esetén) a 20. század első fele történetének szempontjából.
Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
