Négyszáz évvel ezelőtt, 1626-ban jelent meg Káldi György teljes magyar nyelvű katolikus Szentírás-fordítása – az első olyan katolikus bibliafordítás, amely teljes egészében fennmaradt számunkra. A magyar nyelvű bibliaolvasás gyökerei azonban jóval korábbra nyúlnak vissza.
Már az 1114-es esztergomi zsinat elrendelte, hogy a szentmiséken az apostoli leveleket és az evangéliumot magyar nyelven is fel kell olvasni. A 15. században Báthori László pálos szerzetes teljes Szentírás-fordítást készített, ám ez a munka a történelem viharaiban elveszett. Ránk maradt viszont a Jordánszky-kódex, amelyet a Margit-szigeti domonkos nővérek használtak, és amely 1516–1519 között készült, a Szentírás jelentős részét megőrizve szép magyar nyelven.
Ebben a gazdag hagyományban kap különleges helyet Káldi György bibliafordítása, amely már 1608-ra elkészült, ám a kiadásra csak 1626-ban nyílt lehetőség.
A megjelenést olyan meghatározó egyházi és történelmi személyiségek támogatták, mint Pázmány Péter és Bethlen Gábor. A Káldi-biblia végül Bécsben, Formika Máté nyomdájában látott napvilágot.
A Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár Káldi György bibliafordításának első, 1626-os kiadásából öt kötetet is őriz.
A kötet eleven tanúságtétel arról, hogy Isten igéje évszázadokon át formálta hitünket, nyelvünket és kultúránkat.
A jubileumi Káldi-év arra hív, hogy kézbe vegyük a Szentírást: otthonainkban, közösségeinkben, imacsoportjainkban. Olvassuk, elmélkedjünk rajta, és engedjük, hogy Isten igéje ma is táplálja lelki életünket, irányt mutasson döntéseinkben, és megerősítsen a mindennapok útján.
Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
