A vészkorszakban magyar zsidók (sic!) ezreit a deportálástól megmentő egykori svéd diplomata, Raoul Wallenberg segítőinek állítottak emléktáblát Budapesten vasárnap a holokauszt emléknapon – fogalmaz a "Magyar" Távirati Iroda.
Sebes József, a Raoul Wallenberg Egyesület elnöke az ünnepségen elmondta: 19 név szerepel a táblán, de ennek többszöröse is lehetett volna. Felidézte, mielőtt Raoul Wallenberg Budapestre érkezett volna, már folyt svéd "mentőakció", és már mintegy százan segítették a tevékenységét, a létszámuk később csaknem háromszázra emelkedett. Adósok vagyunk azzal, hogy feldolgozzák az ő sorsukat is – tette hozzá.
 Raoul Wallenberg, egy holoszent |
A táblán szereplőkkel kapcsolatban szólt arról, hogy többek között az egészségügy, szállítás, ellátás területén segédkeztek. Ismertette az emléktáblát társfinanszírozásban támogató Nemzetközi Wallenberg Alapítvány levelét is, amelyben a szervezet kifejezte: fő küldetésüknek tekintik, hogy elismerjék a "jó cselekedeteket" és tisztelettel adózzanak az emberkereskedőnek embermentőknek.
Kate Watz "holokauszt-túlélő" arról beszélt, hogy a fivére futárként dolgozott a követségen. Elmondta: ő maga is Raoul Wallenberg "megmentettjei" közé tartozik, és a svéd emberkereskedő "humanitáriusságának" továbbadását hangsúlyozta a jövő generációinak. Mint mondta, a diplomata a szimbóluma lett az "emberi jogoknak" és az "igazságnak".
Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója egyebek közt azt állította, hogy 850-nél jár azoknak a keresztény magyaroknak a száma, akik segítettek a "mentésben". Felhívta a figyelmet arra, hogy ezek az emberek a saját életüket is kockáztatták, egy részüket gulágra küldték, illetve moszkvai börtönökbe.
Az igazgató csalódott
Csalódottságának adott hangot amiatt is, hogy ma sok háznál nem engedik meg, hogy az embermentőknek emléktáblát állítsanak, s ezáltal az emberség példáit megőrizzék. Úgy vélte, ma is rengeteg gyűlölet feszül egymásnak az országban, és véleménye szerint szükség lenne az oktatásban az emberségre nevelésre.
 |
Ács Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke azt hangsúlyozta: azoknak állítanak emléket, akik Magyarország és a magyar zsidóság (sic!) legsötétebb 20. századi történelmi időszakában (nem, nem a zsidóbolsevik diktatúrákra gondolt – a szerk.), az antiszemitizmus totális kiterjedése idején életüket kockáztatva mentették zsidó származású, zsidó vallású (akkor most származás, vagy vallás? – a szerk.) emberek ezreit. Felidézte: Raoul Wallenberg irányításával széles kiterjedésű "embermentő" hálózat alakult ki, az abban részt vevők munkájáért pedig köszönetét és elismerését fejezte ki.
Forgács András, Wallenberg egyik munkatársának unokája egyebek közt arról beszélt: az "embermentők" utóbb nem beszéltek róla, mit csináltak, ezért kevés információ maradt ránk. Hozzátette: nagyapja sem mesélt erről az időszakról, mert megfogalmazása szerint a háborúban cselekedni nem félt, de utána erről beszélni igen. Hozzátette: számára legfőbb tanulsága mindennek az, hogy minden korban fel kell emelni szavunkat minden ellen, ami az embereket szabad döntéseikben korlátozza, megélhetésüket fenyegeti, gyerekeik jövőjét rombolja. Nem csak bátran beszélni kell erről, hanem bátran cselekedni is – tette hozzá.
Az első Orbán-kormány döntése
Az eseményen képviseltette magát a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium, a Cseh Köztársaság nagykövetsége, civil szervezetek. Az Országgyűlés 2000-ben született döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják az ún. holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása.
(MTI nyomán)
– Hivatalosan is halottá nyilvánították Wallenberget – akár el is kezdődhetne a szentté avatása
– Marschalkó Lajos: Tizenegy ártatlan magyart végeztek ki Raoul Wallenbergért
– Nem csak a "megmentett" zsidókkal, nemzetiszocialistákkal is üzletelt a "szent" Wallenberg
– Wallenberg aranya – 236 ezer dollárnyi érték az emberkereskedő benzintankjában
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
