Ma ilyen alakokat termel ki a fősodratú Európa…
Brüsszelben nem éppen fényes az idő. Guy Verhofstadt szomorúan ül európai parlamenti szobájában. Huszadmagával tartózkodik az épületben, a portással, a biztonsági őrrel és tizenhét szobafestővel, akik az egyik épületszárnyat csinosítgatják. – Igyunk egy kevertet, hogy ne legyünk levertek! – mondaná a balga belga a képviselői bár ismerős pultosának, aki azonban a tengerparton pancsol a gyerekeivel. Verhofstadt a legtöbb képviselőtársát sem kedveli emiatt: a nyár közepén úgynevezett életet élnek, a családjukkal vannak vagy nyári fesztiválokon úgynevezett választókkal találkoznak. Mire jó az? Magában röhög egy sort azon politikustársain is, akik épp az európai energiaválságon agyalnak. Ő legalábbis nem látja ebben a saját hasznát. Nyomban felismeri azt viszont, amikor böngésző szemei a Telex észak-luxemburgi laptársának címoldalára tévednek – ez öles betűkkel ítéli el Orbán Viktor tusványosi beszédének néhány szavát. – Most elkapom ezt a magyart! – gondolja a flamand, és klaviatúrát ragadva levelet ír az Európai Parlament elnökének: azonnal meg kell szakítani a szünetet, rendkívüli ülést kell összehívni Orbán szavai miatt! Ez az ő napja lenne, a V-nap, a liberális győzelem napja, egyben pedig a kegyelemkettessel átment fogorvosáé és fodrászáé is. Baljára Ujhelyi Istvánt, jobbjára Dobrev Klárát képzeli a katartikus nagyjelenetben. Náciznak majd egy sort, keményen, mint a kád széle!
Ma ilyen alakokat termel ki a fősodratú Európa: lúzertempós fogáskeresőket, frusztrált haszonlesőket. Miközben az EU olyan helyzetben van – amit az elhibázott szankciós politikával önmagának köszönhet –, hogy Baerbock zöldtársnő szerint „ha nem kapunk gázt, felkelések lesznek”, egyeseknek mégis úgy beragadt az Orbán-fóbia, mint bélés a cipzárba. Egyre csinosítgatják a vádiratot, amellyel a reményeik szerint elmarasztaltathatják Magyarországot a történelem ítélőszéke előtt. Mindeközben a horvátoknál kétezer forint a jobbfajta kenyér, és a legfejlettebb országokban is tartanak attól, mivel fogunk fűteni és tankolni, a hazánknál népesebb és jóval gazdagabb Baden-Württemberg miniszterelnöke szerint pedig a cicamosdás a megoldás az energiahiányra.
– Az, hogy néha félreérthetően fogalmazom, az előfordul – mondta tegnap Orbán Viktor a saját tusványosi szavaira utalva, majd hozzáfűzte: Magyarországon semmilyen politikai kérdést nem lehet biológiai alapon megközelíteni, továbbá büszke hazánk a rasszizmussal szemben az elmúlt években elért eredményeire. Ez utóbbiban – tesszük hozzá mi – számos pozitív visszaigazolást kaptunk külföldről. A miniszterelnök mostani reagálása lehet az a fordulópont, amelynél kiderül: ki az az európai porondon, aki le tud most már állni, félretéve valós vagy mímelt felháborodását, és kik azok, akik műfelháborodással leplezett örömmel illesztenek újabb bekezdést abba a vádiratba, amely nemcsak egy politikust, nem is pusztán egy hárommilliós politikai közösséget, hanem végül is egy egész országot akar szégyenpadra ültetni. Akár Európa hitelének rombolása árán is.
Már-már örvendetes, aminek szokványosnak kellene lennie: a Karl Nehammer osztrák kancellárral folytatott tárgyaláson számos olyasmiről esett szó, ami valóban húsbavágó ma Európában. A háború hatásairól, energiaválságról, recessziós félelmekről, határbiztonságról és a Balkánról is tárgyaltak. Ami pedig Orbán szavait illeti, sose gondoltuk volna, de egy román műsorvezető, Victor Turcescu szavait ajánljuk Európának: szánjanak tizenöt percet a beszéd végigolvasására, ne a lejáratásra törekvő „harsonásokra” figyeljenek!
Borítókép: Guy Verhofstadt liberális EP-képviselő (Fotó: EPA/Julien Warnand)
Szőcs László – www.magyarnemzet.hu
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
