A járvány úgy kezdődött, hogy mindenki trónkövetelő lett. Úgy folytatódott, hogy mindenki elkezdett igényt támasztani a papságra, aztán az arisztokráciára, aztán a tudásra. Nem nagy dolog, szóltak. Mindenkiből lehet uralkodó, pap, tudós, művész. Mindnyájan egyenlők vagyunk, mindnyájan mindent tudunk, és ha nem tudjuk, megtanuljuk. Mintha megtanulható lenne a királyság, a főnemesség és a papság.
Amikor a királyok ezt hallották, leköszöntek; a papok, a tudósok, a katonák, az államférfiak szintén. Volt néhány, aki szavát fölemelte, azt szétmarcangolták. A többi azt mondta: ha ez nektek uralom, legyetek uralkodók; ha ez nektek nemesség, legyetek nemesek. Mit tehettek?
Később a járványnak már evangéliuma is támadt, és megindult a világ nagy átfestése visszafelé, beszennyezni mindent, ami tiszta, lerángatni azt, ami nagy, eltaposni, akinek feje kiemelkedik és megmérgezni azt, ami egészséges. Így vész és veszett el az állam, a nemzet, a nép, a munka, a gazdagság, a vallás, a szerelem, a szépség, az erő, a háború, a játék, az ízlés, az igazság…
[Hamvas Béla: Poeta sacer – részlet]
A fenti idézetre a Facebookon lettem figyelmes. Lipusz Zsolt tette ki, a Tanár. Gondolom, sokunknak ismerős a neve.
Azonnal megragadott. Hamvas Béla ismét telibe talált valamit. Rögtön megosztottam, illetve maszekban is elküldtem néhány barátomnak.
Eztán ért a meglepetés. Nem is annyira az, hogy a várthoz képest sokkal kevesebb kommentár érkezett rá. Hanem inkább az, hogy a barátaim, akik magánban válaszoltak rá, egyáltalán nem úgy értelmezték az idézetet, ahogyan én. Ahányan, annyiféleképpen. Pedig azt hittem, teljesen egyértelmű.
Ezek szerint mégsem?
Meg merem kockáztatni, hogy Lipusz Zsolt is ugyanazt olvassa ki belőle, mint én. De nyilván nem én birtokolom a Bölcsek Kövét, és hátha az egyéb értelmezéseknek ugyanakkora vagy még nagyobb a megalapozottsága.
Leírhatnám most ide, hogy nekem mit mond a szöveg. Meg is teszem, de majd csak pár nap múlva. Addig arra kérek mindenkit, hogy akinek kedve van hozzá, küldjön be ide nekünk (hozzászólási lehetőség a cikk alatt) pár szót a saját olvasatáról, a saját értelmezéséről.
Ha egyformán látjuk, akkor jó. Ha újat tudunk mondani egymásnak, az még jobb.
Forrás:radicalpuzzle.blogspot.com
Tovább a cikkre »
