„Jeruzsálem megszerzéséért odaadnám mindkét szememet is” – reagált Szaladin szultán arra az asztrológusi jóslatra, miszerint a hadvezér meg fog vakulni az egyik szemére, ha seregével visszaszerzi Jeruzsálemet a keresztényektől. Bár a szultán katonáival 1187. október 2-án, néhány napos harc után elfoglalta a szent várost, a szemei tökéletesen épek maradtak.
A 12. század második felében a muszlim seregek egyre nagyobb területeket hódítottak vissza a Szentföldön létrejött kis keresztény királyságoktól. A hadisikerekben kulcsfontosságú szerepet játszó Szaladin vezette sereg a sorsdöntő, 1187. július 4-én hattini diadalt követően egy karnyújtásnyira került legfőbb céljától, Jeruzsálem visszafoglalásától.
A szultán közölte a jeruzsálemiekkel, hogy amennyiben harc nélkül átadják neki a várost, mindenki szabadon távozhat, és a keresztények szent helyeit nem fogják lerombolni. A jeruzsálemi küldöttségnek azonban esze ágában sem volt elfogadni a feltételeket.
Szaladin (kép forrása: britannica.com)
Szeptember 20-án megkezdődött Jeruzsálem ostroma. A város védelmét irányító Ibelini Balián hamarosan ráeszmélt, hogy nincs esélyük a győzelemre, ezért közölte Szaladinnal, hogy most már hajlandó feladni a várost.
Miután a szultán visszautasította az ajánlatot, Balián fenyegetőzni kezdett: megölnek minden keresztényt és az ötezer muszlim hadifoglyot, és le fogják rombolni a muszlimok szent helyeit. Szaladin rövid töprengés után végül belement abba, hogy eltekintsem a további harcoktól.
A szultán október 2-án ünnepélyesen bevonult a városba, amely 88 év után ismét a muszlimok kezére. Parancsba adta katonáinak, hogy egyetlen kereszténynek sem eshet bántódása, és a városlakók többsége váltságdíj ellenében távozhatott.
A szultán sok szegény lakos esetében még a váltságdíj megfizetésétől is eltekintett, és a tehetősebbekre sem rótt ki hatalmas sarcot. A jeruzsálemi pátriárka kétszázezer dinár értékű arannyal hagyta el a várost, amely ezután egészen 1229-ig a muszlimok kézen maradt.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
