A vashiány kellemetlen és gyakran nem diagnosztizált állapot. A szédüléssel, sárapadtsággal, és fáradékonysággal járó betegség jól ismert szövődménye a vashiányos vérszegénység, ám prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája egy kevéssé ismert veszélyére is felhívja a figyelmet.
A véralvadás létfontosságú szerepet tölt be az ember életében, hiszen nélküle egy apróbb sérülés esetén is nagy mennyiségű vért vesztenénk. A folyamat lényege, hogy az úgynevezett protrombinból különböző alvadási faktorok és vérlemezkék segítségével trombin keletkezik, ami egy oldható fehérjét, a fibrinogént oldhatatlan fibrinné alakítja. Ez lerakódik a sérülés helyén, és egyfajta dugóként funkcionálva megakadályozza a nagyobb vérvesztést.
Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy az alvadási folyamatban zavar keletkezik és a szervezet fokozott alvadékonysággal reagál, aminek következtében kisebb-nagyobb vérrögök alakulnak ki. Ezek egyrészt elzárják a véráramlás útját, másrészt ha leszakadnak, olyan életfontosságú szervekhez juthatnak, mint az agy, vagy a tüdő, embóliát okozva, ami egy életveszélyes állapot.
Bár a trombózis hátterében leggyakrabban genetikai mutáció, elhanyagolt visszerek és bizonyos betegségek (például daganat) állnak, ám egyes tanulmányok szerint a vashiány is jelentős szerepet játszik a fokozott véralvadásban. Egy átfogó vizsgálatban megfigyelték, hogy gyakrabban fordult elő trombózis vashiányos betegeknél, mint azoknál, akik vastartalmú étrend-kiegészítőket szedtek.
Hogy pontosan miképp is függ össze a vashiány a mélyvénás trombózis kialakulásával? A tudósok szerint a legvalószínűbb, hogy a véralvadásban résztvevő VIII-as véralvadási faktorral kapcsolatos, mely nagy mennyiségben trombózishoz vezethet. Ez közvetett módon úgy függ össze a vashiánnyal, hogy ebben az esetben is megnövekedett a VIII-as faktor aktivitása, illetve szintje. Fontos megjegyezni, hogy a vashiány nem csak a vénás trombózis esélyét növeli, hanem az artériásét is, mivel ekkor a vérlemezkék „tapadósabbá” válnak, ami vérrögösödéshez vezethet, szívinfarktust, esetleg stroke-t okozva, ennek azonban a pontos mechanizmusát még nem ismerjük.
Prof. Blaskó György szerint a vashiány gyakori probléma, ami számtalan embert érint. Egy egyszerű laborvizsgálattal igazolható, és ha bebizonyosodik a diagnózis, a kezelése általában gyógyszeres vaspótlással, valamint megfelelő, vasban gazdag – főleg állati eredetű – étkezéssel történik. Mindemellett célszerű utánajárni a probléma gyökerének is, azaz megtudni, áll-e valamilyen betegség vagy állapot a vashiány mögött. Létezik úgynevezett látens vashiány is, ami már képes panaszokat okozni, az időben elkezdett kezelés tehát nagyon fontos.
Fontos tudni, hogy a trombózis kockázata még nagyobb, ha a vashiány mellett más rizikófaktorok is állnak, például trombofília, családban előforduló trombózisos eset, visszértágulatok, súlyfelesleg, terhesség. Ha úgy érzi, ön is veszélyeztetett, érdemes trombózis rizikóvizsgálatra jelentkezni, ahol hasznos, személyre szabott tanácsokat, kezelési javallatokat, illetve életmódbeli tippeket kaphat.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
