A piaci várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta az alapkamatot tegnapi ülésén a svéd jegybank, de 0,25 százalékpontos emelést helyezett kilátásba decemberre vagy februárra, hogy időt adjon az infláció stabilizálására a 2 százalékos cél körül.
A Riksbank döntéshozóinak többsége nyilvánvalóan aggódik amiatt, hogy a maginfláció túl alacsony
– vélekedett a Reutersnek Torbjörn Isaksson, a Nordea közgazdásza, aki szerint biztosan nem lesz decemberben kamatemelés, és messze van még a fiskális szigorítás. A bank elemzői csak 2019 negyedik negyedévében várnak kamatemelést.
A Riskbank 2016 eleje óta mínusz 0,5 százalékon tartja az alapkamatot annak ellenére, hogy minden mutató szerint teljes gőzzel működik a svéd gazdaság – a GDP 3,3 százalékkal nőtt az első két negyedévben –, és az azóta eltelt időben az infláció többször is megközelítette a célul kitűzött értéket. A volatilis energiaáraktól megtisztított infláció ugyanakkor alacsonyabban állt az elmúlt évben, júliusban például 1,3 százalék volt.
A jegybank döntésének hírére 0,7 százalékkal gyengült a korona, s bár délután némileg visszaerősödött az árfolyam, az idei mérleg több mint 7 százalékos mínuszt mutat, amivel a legrosszabbul teljesítő deviza a fejlett ipari országok fizetőeszközei között.
A vasárnapi parlamenti választás eredménye pedig tovább borzolhatja a befektetői kedélyeket.
A legfrissebb felmérés szerint sem a kormányzó szociáldemokraták vezette baloldali koalíció, sem az ellenzéki négypárti jobbközép választási szövetség nem lesz képes megszerezni a többséget, jelentős előretörésre számíthat viszont a bevándorlás- és Európai Unió-ellenes Svéd Demokraták (SD) párt. Az SD megkaphatja akár a szavazatok 20 százalékát is, és bár kormányra nem kerülhet, mert senki nem hajlandó vele együttműködni, ahhoz elég erős lehet, hogy megnehezítse a kabinet megalakítását.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »
