A parlamentben újra előkerült a boltok vasárnapi zárva tartásáról szóló vita.
A téma mindenképp érdekes, hiszen több szempontból lehet megközelíteni a kérdést. Van ennek politikai, filozófiai, vallási, gazdasági, szociális, és emberi olvasata is. Mindegyik szempont fontos, a probléma akkor kezdődik, ha az embert megfosztják az egyéni döntés jogától.
Három évvel ezelőtt szintén terítéken volt a vasárnapi boltzárás témája. Akkor sokan úgy érveltek, hogy a koronavírus-járvány idején úgy is be kell zárkózni, így a vasárnap mint a nyugalom napja még inkább felértékelődik.
Most viszont más problémával néz szembe a társadalmunk, hiszen egy soha nem látott gazdasági és energiaválság kellős közepén állunk. Ilyenkor szó szerint minden cent számít, a spórolások, és az okos, megfontolt gazdálkodás időszakát éljük. Éppen ezért meg lehet érteni azt, ha valaki vasárnap szeretne egy kicsit többen keresni ahhoz, hogy a mindennapi betevőit begyűjtse. A társadalmunk sokszínű, ezért mindenki különféleképpen tölti el a maga vasárnapját.
Ha tehettem, elmentem templomba, olvastam, megnéztem a Forma1-et, vagy épen akkor játszottuk le a bajnoki mérkőzéseinket asztaliteniszben. Filozófiai értelemben tehát a vasárnapnak megvan a maga varázsa, hiszen mindenki arra használja, hogy kikapcsolódjon, feltöltődjön. Ha úgy tetszik, ez a zsidó-keresztényi világ, a nyugati civilizáció öröksége. Ilyen szempontból tehát megértem, hogy a vasárnapi feltöltődés sokunknak fontos. Na de mi a helyzet azokkal, akik csak vasárnap tudnak boltba menni? Vagy akik megszokták azt, hogy a vasárnapi ebédhez még megvesznek pár hozzávalót? És azok a nagycsaládosok, akik nem vidéken, hanem nagyvárosokban élnek, biztosan jól esik a vasárnapi séta után bemenni egy üzletközpontba, ahol a gyerekek is elfoglalhatják magukat. Valakik számára tehát ez jelenteni a vasárnapot.
Jogosan adódik tehát a kérdés, hogy vajon a parlamenti képviselőknek kell meghatározniuk azt, hogy az emberek mit csináljanak vasárnap? Beleszólhatnak ők ebbe?
Egy polgári társadalom akkor működik jól, ha nem felülről irányítják, hanem alulról építkezik. Márpedig, ha azt akarjuk, hogy a civil társadalom továbbra is a polgárok kezében legyen, akkor nem szabad, hogy az emberek minden napi életébe bele legyen szólva. Ez a törvényjavaslat pontosan meg akarja szabni az embereknek azt, hogyan éljenek.
A törvénytervezetbe ugyan nem foglalták bele, de meggyőződésem, hogy ezzel a javaslattal az is a céljuk, hogy a templomok vasárnaponként megteljenek. Csak sajnos erőszakkal nem lehet a hitet és a harmóniát az emberekre ráerőltetni. Belülről kell, hogy jöjjön ez a szándék, mert jól tudjuk, hová vezet az, ha a mindennapi életünk irányítva van. Aki akar, az úgy is elmegy templomba, vagy kellő időt tölt a családjával. De vannak olyanok, akiknek pont a vasárnapi munka kell ahhoz, hogy a hosszútávú céljukat elérjék. Ne fosszuk meg őket ettől. A vasárnap tehát legyen mindenki számára olyan különleges nap, amelyet saját maga alakíthat ki szabadon.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
