A városi cégé lehetne a komáromi vízügyi vagyon – már politikai támadás is érte a tervet Vataščin Péter2025. 07. 14., h – 17:51 Komárom |
A közvetlenül városi tulajdonban levő vízügyi vagyon átruházásától Komáromban azt remélik, hogy jelentős gazdasági előnyökkel jár majd. Egyelőre csak a szándékot hagyta jóvá a képviselő-testület. Az ígéretek szerint csak rendkívül szigorú jogi biztosítékok betartása mellett kerülhet sor a tulajdonosváltásra. A korrupciós ügyeiről ismert ügyvéd, Zoroslav Kollár polgári társulása eközben panaszt tett a komáromi terv ellen a főügyészségen.
Az elmúlt hónapokban fokozatosan vált közismertté, hogy a város tervei szerint a KOMVaK-é lehet a komáromi vízügyi vagyon, vagyis az ivóvíz- és csatornahálózat. A vízszolgáltató vállalat tulajdonosa 100%-ban Komárom, így a vagyon gyakorlatilag továbbra is a városé maradna, de a tulajdonjogi viszonyok jelentősen megváltoznának.
Előnyökkel számolnak
A legutóbbi – sorrendben 19. – komáromi képviselő-testületi ülésen viszonylag hosszan vitáztak a témáról, amelyet Patrik Ruman (4KN) képviselő, s egyben KOMVaK-igazgató ismertetett.
Keszegh Béla (független) polgármester legfőképp azzal érvelt a tulajdonosváltás mellett, hogy Szlovákiában már egy városban sincsenek olyan vízügyi tulajdonviszonyok, mint Komáromban. Ha megtörténik az átruházás, az az elmúlt évek „egyik legfontosabb gazdasági lépése“ lesz szerinte – már csak azért is, mert a város egyik legjelentősebb vagyontárgyáról van szó.
Keszegh szerint a különféle elemzések és banki vélemények is azt támasztják alá, hogy előnyösebb volna, ha a KOMVaK-é lenne a vagyon.
Gazdaságilag a versenyképesség növekedésével számolnak, ami azt jelenti, hogy a városi cégnek több pénze maradna, valamint jobban hozzá tudna férni a különféle pályázati forrásokhoz, emellett a folyamatos befektetésekkel megakadályoznák, hogy a vízügyi vagyon elöregedjen.
A polgármester másrészt méltatta Ruman vállalatvezetését, amely szerinte látványos és folyamatos eredményekkel járt az elmúlt években.
Az ülésre beterjeszett anyag szerint egyébként a vízvezetékekről és csatornákról, valamint a hálózati ágazatokról szóló törvények értelmében Komáromban is ki kell dolgozni a 2025 és 2034 közötti vízügyi felújítási terveket – emellett évenkénti pénzügyi tartalék képzésére is szükség van. Ezt mind elősegítené, ha megtörténné a vagyon átruházása.
Jogi garanciák kellenek
A meglehetősen konstruktív vita során több őszinte kétséget is megfogalmaztak a hozzászólók. Ennek van egy múltbeli oka, a KOMVaK körül ugyanis számos – végrehajtási követelésekbe és részesedési igényekbe torkolló – pénzügyi probléma merült fel még mielőtt 2017-ben Patrik Ruman átvette volna az irányítását. A kétségek másik része a jövőre vonatkozott, vagyis hogy miként lehet megvédeni a komáromi vízügyi vagyont az elkallódástól vagy a magánkézbe való kerüléstől.
Andruskó Imre (Magyar Szövetség) gyakorlatilag ezek miatt mondta azt, hogy ősszel kész támogatni az átruházást akkor, ha az megfelelő jogi biztosítékok mellett történik. Ilyen téren úgy tűnik, nyitott ajtón kopogtatott Keszegh Bélánál, aki keresetlenül fogalmazta meg a véleményét:
Amíg bármilyen hatásom lesz rá, soha a büdös életben meg nem engedném, hogy a KOMVaK-ból egy százalékot is valaki magánkézbe helyezzen.
A polgármester egyben emlékeztetett: korábban szomszéd települések is beszálltak volna a vállalatba, de ő ezzel nem értett egyet, mivel a KOMVaK „csak városi tulajdon maradhat“. Emiatt egyetért azokkal a javaslatokkal, melyek szerint „maximális korlátokat“ kell beépíteni az új tulajdonjogi helyzetbe.
Szkeptikus vélemények
A jelenlevő 20 képviselő közül 17-en igennel szavaztak a szándékra – s csak Korpás Péter nyomott rá nemet. A független képviselő bizonyult az átruházási szándék egyértelmű kritikusának. Úgy fogalmazott, nála „elvi alapon szóba se jöhet“ a vízügyi vagyon átruházása – még akkor sem, ha városi céghez kerülne, hiszen az egy gazdálkodó szervezet, ami akár csődbe is mehet.
Korpás kétségeket fogalmazott meg a cég gazdasági eredményeivel kapcsolatban is. Megemlítette többek között, hogy 90%-os az eladósodottsága. Erre lapunknak később Patrik Ruman elmondta, hogy ez az arány 101% fölött volt, mielőtt átvette volna a KOMVaK-ot, s ez az érték azóta folyamatosan csökken.
Korpás Péter többször is utalt arra, hogy mire a végleges döntésre kerül sor, részletes pénzügyi, jogi és gazdasági elemzést kér az átruházásról. Ruman még az ülésen megígérte, hogy ennek nincs akadálya, el fognak készíteni egy ilyen analízist.
Politikai támadás
Keszegh még a június végi ülésen utalt arra, hogy vízügyi vagyon átruházása „hálás téma” lesz „egy-két trollcsoport“ számára. Az első nyilvános támadás végül múlt hétvégén érkezett meg. A Právo na pravdu néhány napja közölte: polgári társulásuk panasszal élt a főügyészségen, mivel így akarják „megvédeni a vizet az emberek számára” Komárom környékén. A társulás vezetője az a Zoroslav Kollár, akinek a neve ügyvédként korrupciós ügyekben merült fel. Emellett, amint arról az Aktuality.sk néhány napja tájékoztatott, Kollár párttá szeretné alakítani a Právo na pravdu-t.
Kapcsolódó cikkünk Bazin |
A Szlovák Titkosszolgálat (SIS) egykori igazgatójára korrupció miatt 70 ezer eurós pénzbírságot szabott ki az ügyész. Fizetés elmulasztása esetén 14 hónap letöltendő börtönbüntetés várna rá.
Mivel vádalkuról van szó, Kollár beleegyezett az ítéletbe. A Speciális Büntetőbíróság (ŠTS) bírója, Ružena Sabová szerint a vádalku méltányos és igazságos.
Az ítélet jogerős, fellebbezésnek helye nincs – tette hozzá Sabová.
A gyanú szerint Kollár korábban 40 ezer euró kenőpénzt fizetett azért, hogy a titkosszolgálat szemet hunyjon a gyanús üzletei felett. A pénzt Ľudovít Makón, a pénzügyőrség bűnügyi osztályának korábbi vezetőjén keresztül juttatta el Boris Beňához, az SIS egykori igazgatóhelyetteséhez, aki megtartotta a felét, a másik felét pedig Pčolinskýnak adta. Makó és Beňa azóta már beismertette a korrupciót, viszont Kollár és Pčolinský mindvégig tagadta, hogy közük lenne az ügyhöz.
(Denník N)
Az ügyészségi beadványról szóló sajtóközleményben többek közt a KOMVaK rossznak mondott gazdasági eredményeire hivatkozva kritizálják az átruházási szándékot, amellyel „Komárom és a környező községek lakosai elveszíthetik a víz feletti ellenőrzésüket”. A közlemény magát Zoroslav Kollárt is idézi, aki szerint arra kérték a főügyészséget, hogy „nézzen rá erre a lehetséges rejtett privatizációs folyamat egészére”.
Kollárék közleménye kapcsán lapunk megkereste Patrik Rumant.
A KOMVaK-igazgató szerint a polgári tárulás olyan „hülyeségeket” írt le, amellyel ő nem fog háborúzni, mert nem volna értelme. Rámutatott, a szövegben az sem szerepel, hogy a KOMVaK valójában városi és nem magáncég.
Tételesen cáfolta a közleményben említett számokat. Így például nem 700 ezer, hanem 15 millió eurós vagyonnal rendelkeznek. Nem 8 milliós tartozásuk van, hanem mintegy 3,5 millió. A valótlanul megadott adatok miatt szerinte azonnal visszakoznának, ha beperelnék őket.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
