A Genezis Kiválósági Diákműhely és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont Teremtésvédelmi Kutatóintézete szervezésében május 14-én tartottak sikeres vállalatirányítással és teremtésvédelemmel foglalkozó workshopot, Környezeti vállalatirányítás – ESG címmel a Pázmányon.
A teremtett világunk védelméért a személyes tudatosság és cselekvő védelem mellett a környezeti szabályozás is sokat tehet. Gyakran halljuk, hogy az önszabályozó, önkéntesen vállalt kötelezettségek sokszor hatékonyabbak tudnak lenni hosszú távon. Márpedig a természet megóvása és a jövő nemzedékének való továbbadása megkívánja a hosszú távú gondolkodást – hangsúlyozta megnyitójában Tahyné Kovács Ágnes (PPKE), a Genezis műhely vezetője. A kerekasztalon elméleti és gyakorlati szakemberek azt vizsgálták, miként valósítható meg a fenntartható vállalatirányítás és hogyan kapcsolódik a teremtésvédelmi szemlélethez.
Az ESG egy rövidítés, amely az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási/vállalatirányítási) angol szavak mozaikja. Egy olyan keretrendszer, amellyel cégeket, befektetéseket és szervezeteket értékelnek nem csak pénzügyi, hanem környezeti, társadalmi és etikai szempontok alapján is.
Az ESG három pillére közül a környezeti láb arra fókuszál, hogyan bánik egy vállalat a természettel. Olyan témák tartoznak ide, mint az üvegházhatású gázok kibocsátása, a klímaváltozás elleni küzdelem, a hulladékkezelés, a vízfogyasztás, a biodiverzitás védelme, a szennyezés csökkentése és az erőforrások felelős használata. Alapvetően azt méri, mennyire felelős „teremtésgondozó” a cég a környezetben. A társadalmi láb azt vizsgálja, hogyan viszonyul egy vállalat az emberekhez, legyen szó a munkavállalói jogokról, a közösségi hatásokról, az ellátási lánc etikájáról vagy az emberi jogokról. Az irányítást jelentő láb pedig azt vizsgálja, hogyan működik a cég belül. Az átláthatóság, az etikus vezetés, az igazgatósági diverzitás, a korrupcióellenesség, a részvényesi jogok is ide tartoznak.
Miért fontos az ESG teremtésvédelmi szempontból? A teremtésvédelmi szemléletmód szerint Isten a világot ajándékba adta az embernek, hogy műveljük és őrizzük (1Móz 2,15). Nem pusztíthatjuk el önző módon, hanem felelős gazdaként kell bánnunk vele – a jövő nemzedékek és a teremtett világ javára.
Az ESG szerinti vállalatirányítás ennek a felelősségnek a kibontásában segít mérhetővé és átláthatóvá tenni, hogy egy vállalat mennyire csökkenti a káros kibocsátásokat, védi az élővilágot, és takarékoskodik a természeti erőforrásokkal. Befektetők és fogyasztók egyre inkább olyan cégeket támogatnak, amelyek nemcsak profitot termelnek, hanem felelősen bánnak a teremtéssel. Az önszabályozás hatékonysága bizonyított.
Baritz Laura OP közgazdász rámutatott arra, hogy a gazdasági-társadalmi irányítási élet fókuszában a közjó megvalósítása áll, amely értelmezésében az egyéni és közösségi kiteljesedést jelenti. A kiteljesedés pedig az, ami az ember java, a boldogság. Az arisztotelészi és keresztény értelemben vett boldogság célkitűzés, és az ennek eléréséhez vezető úton teljesedik ki az ember. A boldogság másik pillérét az emberi kapcsolatok, harmadik pillérét a spiritualitás jelenti.
Szabadkai János, a vízkezeléssel foglalkozó Ovivo Water ügyvezető igazgatója az ESG-k gyakorlati megvalósítása mellett látja a szabályozás mögötti értékrendet. Vallja, hogy az európai kultúra hármas gyökere – a római jogi, a görög filozófiai és a keresztény tanítás és hagyományok – jegyeit az ESG-szabályozás is magán viseli, hordozza.
Bartl Bálint (PPKE Jog- és Államtudományi Doktori Iskola) az ESG-szabályozás elméleti és gyakorlati metszeteire mutatott rá. Kutatásaiban a szabályozás pozitívumait látja igazoltnak.
Takács Ildikó környezetvédelmi szakjogász számos gyakorlati példát bemutatva hangsúlyozta, hogy a munkavállalók számára sajátos szerepet töltenek be az ESG-elemek egy vállalat életében, hiánypótlók és a hosszú távú tervezéshez elengedhetetlenek.
Szöllőssy Kristóf, a KPMG tanácsadója a szabályozási keretrendszer bemutatása mellett megosztotta gyakorlati tapasztalatait.
A diszkurzus tagjai egyetértettek abban, hogy az ESG-megoldások hosszú távon csökkentik a kockázatokat, például a klímaváltozás okozta károkat, szabályozási büntetéseket, és ösztönzi az innovációt (a megújuló energia felhasználását, a körforgásos gazdaságot). Teremtésvédelmi szempontból az ESG eszköz lehet arra, hogy a gazdasági életben is megjelenjen a bibliai felelősség: ne csak „ne tegyünk rosszat”, hanem aktívan őrizzük és gondozzuk Isten teremtését. Sok keresztény befektetési és üzleti közösség (például faith-driven investing) látja a pozitív oldalát, bár viták is vannak arról, hogy néha túl ideologizált vagy bürokratikus lehet.
A beszélgetést követően Bartl Bálint mutatta be a Teremt és Védelem könyvsorozatban megjelent Innováció és teremtésvédelem – Az európai uniós GMO- és NGT-szabályozás kihívásairól című kötetet. Az érdeklődők a szerzővel, Tahyné Kovács Ágnessel beszélgettek a génszabályozás aktualitásairól és szabályozási irányáról, valamint teremtésvédelmi vonatkozásairól.
A kerekasztalt a Genezis Kiválósági Diákműhely hívta össze, társszervező: PPKE JÁK.
Forrás és fotó: PPKE
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
