Csődbe mehet néhány vadásztársaság, az agrárkamara ugyanis behajtókat küldhet rájuk. A gazdálkodók a 21 milliárdos vadkáruk töredékét kapták csak meg.
Az agrárkamara közleménye alapján évente mintegy 21 milliárd forintos vadkár keletkezik Magyarországon, ám ennek csak a töredékét, alig hárommilliárd forintot térítenek meg a vadásztársaságok a gazdálkodóknak. Az elmúlt 20 évben évről-évre egyre nőtt a vadkárok mértéke, aminek oka leginkább a vadállomány túlszaporodása – írja a Népszava.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara november végén jelentette be, hogy céget alapít, és így próbálja elérni, hogy a vadásztársaságok kifizessék a vadkárok ellenértékét.
Az Országos Vadgazdálkodási Adattár összesítése szerint jelenleg mintegy 800 ezer nagyvad él hazánk területén, s a táplálékigényük alapján évente közel másfél millió tonna szálas, lédús és szemes takarmányt fogyasztanak el. Ennek azonban alig nyolc százalékát – 110 ezer tonnát – juttatják ki az etetőkbe, szórókra a vadásztársaságok, vagyis a vad az élelme nagyobb hányadát a legelőkről, szántóföldekről, zöldségesekből és gyümölcsösökből szerzi meg – állítják a gazdák.
Számításaik szerint legalább 700 ezer tonnányi termés minden esztendőben vadak okozta kár áldozata lesz,ennek az értéke 21 milliárd forint. Vagyis – vélik –
az elszaporodott nagyvadállományt voltaképpen a mezőgazdaságok és erdészetek „tartják el”, amiatt, mert a vadásztársaságok nem gondoskodnak hatékonyan a vadgyérítésről.
A vadkárigény jogi úton történő akár több évig is eltarthat, ami egy-egy gazdálkodónak olyan mértékű bevételkiesést okozhat, hogy ellehetetleníti a működését. A NAK ezért a vadásztársaságok által el nem ismert, de igazoltan valós vadkár anyagi terhét átvállalja a gazdálkodótól, azaz a bírósági szakaszban az agrárkamara cége áll majd a követelői oldalon.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
