A gazdálkodók, a mezőgazdaság jövőjét érintő kérdésekben egyeztettek a térség agrárminiszterei, akik egybehangzóan sürgetik a megfelelően finanszírozott közös agrárpolitikát, a bürokratikus terhek csökkentését, hatékonyabb válságkezelést és a termelők hatékonyabb piaci védelmét. A kétnapos tárgyalássorozat eredményeként három közös nyilatkozat született.
Az egyik hangsúlyos kérdés, a közös agrárpolitika (KAP) jövője tekintetében a résztvevők szerint a mezőgazdaság támogatásának megfelelő és kiszámítható költségvetésre van szüksége, mivel az európai gazdálkodóknak egyszerre kell megbirkózniuk a növekvő termelési költségekkel, az időjárási szélsőségekkel, a klímaváltozás következményeivel, a geopolitikai bizonytalanságokkal és az új termelési követelményekkel. Mindeközben az élelmiszer-ellátás folyamatos biztosítása és a versenyképesség fenntartása alapvető követelmény. Az agrárminiszterek nagyobb nemzeti mozgásteret is szorgalmaznak, tekintettel arra, hogy az egyes tagállamok mezőgazdasága jelentősen eltérhet egymástól.
A második közös nyilatkozat a mezőgazdasági válságkezelés problémájára épül,
mivel az agráriumnak egyre több, sokszor egyszerre jelentkező kockázattal (aszály, szélsőséges időjárás, állat- és növénybetegségek, hektikusan ingadozó termelői árak, kedvezőtlen geopolitikai körülmények) kell szembesülnie. Ezek kezelése nem hárulhat kizárólag a tagállami költségvetésekre. Olyan európai mechanizmusra van szükség, amely elegendő forrással rendelkezik, ugyanakkor gyorsan és rugalmasan igénybe vehető. Fontos szempont, hogy a mezőgazdasági termelés ellenállóbbá váljon a jövőbeli krízisekkel szemben.
A harmadik fontos terület az élelmiszer-ellátási láncon belüli tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok visszaszorítása. A résztvevők szerint meg kell erősíteni a gazdálkodók és az élelmiszer-előállítók pozícióját a náluk lényegesen nagyobb gazdasági erejű vásárlókkal szemben. A termelő nem kényszerülhet hátrányos feltételek elfogadására pusztán gyengébb alkupozíciója miatt.
Az országok ezért az uniós szabályok szigorítását és a jelenleg nehezen kezelhető kereskedelmi gyakorlatok egyértelműbb tiltását támogatják.
A tanácskozás fontos kérdése volt az Európai Unión kívülről érkező mezőgazdasági termékek konkurenciája volt. A résztvevők szerint az európai termelőkkel szemben támasztott követelményeket figyelembe kell venni a harmadik országokkal kötött kereskedelmi megállapodások során is, hogy az uniós gazdálkodóknak ne kelljen olyan importtermékekkel egyenlőtlen feltételek mellett versenyezniük, amelyeket jelentősen eltérő, adott esetben enyhébb termelési követelmények mellett állítottak elő.
A tárgyalások egyik közös üzenete az volt, hogy az élelmezésbiztonságot nem pusztán mezőgazdasági, hanem stratégiai kérdésként kell kezelni.
A résztvevők szerint egy több országot egyszerre érintő válsághelyzetben különösen fontossá válik a megfelelő hazai és európai élelmiszer-termelő kapacitás. Ezért az agráriumnak megfelelő súlyt kell kapnia az uniós költségvetési és szakpolitikai döntésekben.
NZS/Felvidék.ma/mpsr.sk/agroinform.hu
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
