Mit szóljunk ahhoz, ha valaki az alkotmányos rend ellen áll ki nyíltan és ezt nem is szégyelli? – hangzott el a kérdés a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. Karácsony Gergely mondta azt, hogy ő nem esküszik fel az alkotmányra, habár korábban, amikor Zugló polgármestere lett, ezt már megtette. Az alkotmányjogász arról beszélt, hogy milyen következményei lehetnek az ilyen kijelentéseknek.
A fejlett jogállamokban, így Magyarországon sem rendezkedett be a törvényhozás arra, hogy egy megválasztott városvezető vagy országgyűlési képviselő úgy dönt, hogy a legfőbb jogforrásra nem tesz esküt, mondta ifj. Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász hozzátette, érdemi szankció ilyen esetekben nincs. Arról is beszélt, hogy önmagában a legmagasabb szintű jogforrás tagadása azt is jelenti, hogy minden olyan jogszabály veszélybe kerül, amelynek a legitimációja az Alaptörvényből fakad, elsősorban a sarkalatos törvények.
Az alkotmányjogász úgy látja, hogy ez a közjogi „káoszpolitizálás” azt is jelentheti, hogy az érintett nem képes a jogszabályokban foglaltak megtartására és megtartatására, illetve felhívta a figyelmet arra is, hogy végső soron érdemes lehet átgondolni, hogy milyen következményekhez vezetne például a Büntető törvénykönyv elbagatellizálása.
A tűzzel játszik az a politikus, aki az Alaptörvényt semmibe veszi
Azt is mondta, pofátlan hazugság, hogy a Fidesz volt az első 2010 után, aki megreformálta, vagy esetleg újraírta volna az alkotmányt. Megjegyezte, Vastagh Páltól kezdve Petrétei Józsefen át a szocialista kormányoknak és igazságügy-minisztereiknek is voltak új alkotmány tervezeteik, csak nem volt kellő politikai erejük, bátorságuk, vagy többségük hozzá.
Lomnici Zoltán kiemelte, ehhez mérten 2010 után legitim Alaptörvény született, és aki azt mondja, hogy azt hatályon kívül helyezi, veszélybe sodorja azokat az alapjogokat mint az élet testi épség, egészség, vagy az emberi méltóság védelme. „Ez egy rendkívül rossz üzenet, és rendkívül felelőtlen egy miniszterelnök-jelölt részéről ráadásul” – fejtette ki. Hozzátette, általánosságban elmondható, hogy az ilyen kijelentések a büntetőjogi kategóriák határai súrolják.
„Tehát nyilvánvalóan a tűzzel játszik az a politikus, aki az Alaptörvényt semmibe veszi, a tűzzel játszik az a politikus, aki ezáltal azt üzeni a magyar polgároknak, hogy ő miniszterelnök-jelöltként ezt megteheti Magyarországon, hogy annulálja a törvényességet és az alkotmányosságot, tehát nyilvánvalóan meglennének a magyar, akár kriminológiai következményei, amelyek beláthatatlannak tűnnek most, ezért nem szabad, hogy ilyen felelőtlen politikusok a kormányrúd közelébe kerüljenek” – magyarázta az alkotmányjogász.
Társadalmi ellenállásra van szükség a jogsértő megnyilvánulásokkal szemben
A politikai fenyegetésekkel, vagy éppen azzal kapcsolatban, hogy következmény nélkül marad, hogy a liberális sajtóban szinte megszokottá vált a gyilkosságra való felbujtás – így például, hogy a miniszterelnököt fel kéne akasztani – azt mondta: Magyarországon egy nagyon mély morális válság alakult ki az 1989 előtti időszakban. Úgy fogalmazott: a 40 év kommunizmus annyira kiölte az emberek erkölcsi iránytűjét, hogy előfordulhat bármi, amely egyébként fejlettebb jogállamokban nem. Hozzátette, Magyarországon el kell még telnie egy kis időnek ahhoz, hogy a jogsértő megnyilvánulássokkal szemben legyen egyfajta társadalmi ellenállás.
„2010 után egy újabb rendszerváltásnak kellett bekövetkeznie, amelynek egyébként sarokköve volt az új Alaptörvény megalkotása, amely azt is kimondta, hogy a szólás-és véleményszabadság vonatkozásában az emberi méltóság sérelme egy bizonyos körben akadályt képez, egyébként ez az Emberi Jogok Európai Egyezményével is összeegyeztethető. Meg kell szokniuk ezt az új helyzetet a balliberálisoknak, és kénytelenek feldolgozni azt a tényt, hogy nem mindig feléjük lejt a pálya” – fogalmazott.
„A demokrácia sajátossága, hogy két oldal van”
Arról is beszélt, hogy míg a kormányfőt, ha a magyar emberek biztonságáról, a kerítésről, a migráció veszélyeiről, a terrorizmus és a bevándorlás összefüggéseiről beszél, fasisztának és nácinak nevezik, míg ha Vona Gábor arról beszél, hogyha egy szemfüles polgártársa elkíséri őt a mosdóba, akkor megbizonyosodhat arról, hogy nem zsidó származású – tehát nem szalonképes amit mond – addig a Jobbik pártelnökét nem utasítják el érdemben. „Ez egy agyrém” – jegyezte meg.
Azt is leszögezte, hogy amikor interjút készítenek Schöpflin Györggyel Brüsszelben, és olyan kijelentéseket engednek meg, hogy a jobboldaliság az egyenlő az Európai Unióban a radikalizmussal – ami veszélyt jelent –, akkor fel kell szólalni az elfogadhatatlan megnyilvánulásokkal szemben.
„Tudatni kell az érintettekkel, hogy a demokrácia sajátossága, hogy két oldal van, és el kell fogadniuk bizony, hogy ennek az oldalnak – amit nemzeti polgári keresztény konzervatívnak is nevezünk – is van létjogosultsága, és ugyanolyan súlyú szava és joga van a léthez” – összegezte ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
Kossuth Rádió Vasárnapi Újság / hirado.hu
The post A tűzzel játszik az a politikus, aki az Alaptörvényt semmibe veszi appeared first on PolgárPortál.
Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »
