Soha nem volt még ilyen kilátástalan éve a világ turisztikai ágazatának, mint amit magunk mögött hagytunk. Nemcsak az idegenforgalom, számos más ágazat is hasonló bajba került, de talán a turizmus az, amely 2020 márciusában szinte megszűnt létezni.
Míg nyáron felcsillant ugyan a remény az újranyitásra, hogy aztán ősszel berobbanjon a második hullám. A 2020-as év szomorú összegzése, idegenforgalmi szempontból.
Bár már január végén lehetett hallani az újfajta koronavírusról, még javában dübörgött a turizmus. Az egzotikus(abb) célállomásokra sokszor alig lehetett jegyet kapni, szinte mindegyik telt házzal üzemelt. Ha februárban Thaiföldön, vagy Dél-kelet-Ázsiában járt valaki, akkor nagyon sok magyar, szlovák, cseh turistával találkozott, igaz, akkor már elkezdődtek az első komolyabb szigorítások. Az európai országok után az ázsiaiak és amerikaiak is megtiltották a kínai turisták beutazását, igaz, volt olyan ország, amely első körben csak a csoportok, majd később mindenki számára megtiltotta a beutazást. Ekkor már lehetett érezni, hogy baj lesz, és hogy ez az érzés még erősebb legyen, az olaszországi, ausztriai fertőzések után szinte minden ország bezárkózott, a határokon lezárták a sorompókat, néhány kivételt leszámítva szinte se ki, se be nem lehetett utazni. Megannyi történetet lehetett olvasni olyanokról, akik csillagászati áron vett jegyekkel próbáltak meg hazamenekülni a távolabbi célállomásokról, olyanról is olvashattunk, hogy valaki hónapokra kinn rekedt, mivel már nem volt járat, amivel hazatérhetett.
Márciustól júniusig gyakorlatilag lélegeztetőgépen volt a turizmus, ám nyáron Európán belül már szabad volt utazni. Megnyíltak a határok, a szállodák is újra fogadtak vendégeket, a légitársaságok is újra beindították a járatokat. Ez pedig meg is látszott a hirtelen megugró számokon, csak Horvátországba csaknem százezer szlovákiai utazott, a görög tengerpart is megtelt, de sokan voltak a szomszédos országokban is, a magyarországi fürdővárosokban voltak olyan napok, amikor a szokásos vendégszámmal üzemeltek a helyi fürdők, a hotelekben sem volt ritka a 70–80 százalékos telítettség, amit májusban még a turisztikai szakemberek is elképzelhetetlennek tartottak.
Majd jött a szeptember, a magyarországi határzár, és ezzel a második hullám. Újra nőttek az esetszámok, az országok pedig ismét a bezárást választották, a hotelekbe már nem lehetett megszállni turistaként, a határokon pedig csak negatív PCR-teszttel lehetett átkelni – már ahol erre lehetőség volt. Ahogy romlott a helyzet, úgy szigorodtak az utazási lehetőségek, év végéhez közeledve már csak néhány ország maradt nyitva a turisták előtt (például Törökország, ahonnan decemberben helyszíni riportban számoltunk be egy isztambuli utazásról), ám az év végére ezen országok többsége is a szigorítás mellett döntött, igaz, nem zárta be teljesen a kapuit a turisták előtt. Így aki távol szeretne szilveszterezni, nyaralni, az még most is beléphet Zanzibárba, Mexikóba, Törökországba, Brazíliába, Kubába, a Dominikai Köztársaságba vagy Puerto Ricóba.
Az év során számos hotel, utazási iroda is csődbe ment, és ez a hullám várhatóan tovább folytatódik. A légitársaságok hatalmas állami segítséggel tudták csak túlélni az évet, de sok olyan is volt, amely gépei végleg a földön ragadtak. Olyan nagyobb légitársaságok is csődbe mentek, mint az olasz Air Italy, az angol Flybe, a török Atlasglobal vagy éppen az Air Asia japán része.
2020 a turizmus fekete éve volt, és kérdés, hogy az újranyitás után milyen lesz az idegenforgalom, mi vár azokra, akik utazni szeretnének. Mert azt számos felmérés is bizonyította, hogy az utazási vágy nem apadt, sokan szeretnének útra kelni. Remélhetőleg 2021-ben már lesz erre lehetőség.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
