A turáni népek ősi hangszerei

A turáni népek ősi hangszerei

Az augusztusi Kurultaj Magyar Törzsi Gyűlésen ismét több ősi turáni dallamot felelevenítő együttes adott koncertet.  Az alábbi rövid kis cikkünkben – a teljesség igénye nélkül – a legismertebb közép-ázsiai, altaji népi hangszereket mutatjuk be olvasóinknak. Nem árt, ha tudjuk, hogy az ősi magyar népzenénk ezernyi szállal kapcsolódik a keleti zene és dallamvilághoz. Az alábbi írásban főképpen a Turáni Alföldön elterjedt régi zeneszerszámokról, illetve néhány hangszer esetében a magyar párhuzamokról olvashatunk.

A Kurultajon kodyzzal zenélő fiatal kazak művész

 Elsőként mindenképpen a keleti zenékből jól ismert dombrát kell megemlítenünk. Ennek a hangszernek a mai formája a XVI. Században alakult ki, de már a korai formái az ókori Egyiptomban is megjelentek. A dombrák  a legtöbb közép-ázsiai népnek, például a kazakoknak is az alap zeneszerszámai. A kazak dombra tipikus körte formájú, domború testű hosszú nyakú pengetős hangszer. Általában 2 húrosak és 9 – 11 – 14 – 24 kulcsosak. A dombrának a kistestvére a shingkildek vagy Balakay dombra, melyen legtöbbször gyermekek játszanak.

dombra

 

zhetigen

zhetigen is egy pengetös hangszer, leginkább a mi citeránkhoz hasonlítható. Az eredeti modellek 7 húrosak.

A kazak kodyz (vagy kobyz). A kobyzt a magyar koboz vonós változatának is nevezhetnénk. Ez a vonós hangszer a török népeknél igen elterjedt, a Volga vidékén (például a cseremiszek) alap zeneszerszámként alkalmazzák. Azonban csak a kazakok alkalmazzák (nagyobb) zenekari hangszerként. Az erdő vagy fa hangjának is nevezett kodyzból a hozzá értő zenészek a természeti jelenségek hangjait is előcsalogatják, ilyen  a szél, vihar, madár hangok. A kutatások szerint a két húr lófarokból készült, a hangtest pedig fából kifaragott öblös test, melynek az elkeskenyülő alsó felét bőrrel vonták be. A íj alakú vonó húrja szintén lószőr alapú.

Kodyz

Hírdetés

sazsyrnay a magyar körtemuzsika legközelebbi rokona. A mi

sazsyrnay

körtemuzsikánk ősi keleti eredetű hangszer, melyet már a honfoglaló őseink is használtak és a X. századból vannak ilyen leleteink a Kárpát-medencében (cseke-tói lelet). A régi időkben a táltosaink használták, a hagyomány szerint a betegek gyógyítására. Hangja a szálló lelket jelképezi és különféle madárhangokat is előcsalnak belőle. A kazak változata a sazyrnay is hasonló 4-6 lyukú fuvolaféle cseréphangszer. Anyagának köszönhetően maradtak fenn leletek – hazánkhoz hasonlóan – Kazakisztánban is a X. századból. Általában madártojás alakúak, de vannak szögletesebb formájúak is.

Dangyra

dangyra a hagyományos sámán dob, mely fa keretre feszített állatbőrből készült. A dangyrát vagy dabilt eredetileg a sámánok használták meditációik alatt. A nagyobb méretűeket, pedig a közép-ázsiai népek a hadba vonuláskor, mint háborús hangszert alkalmazták. A lóháton megszólaltatott harci dobokat éppen a magyarok hozták be Európába. A lovak oldalán lógó kettős üstdob nagy feltűnést keltett V. László magyar király Franciaországba küldött követsége felvonulásán. Későbbiekben VIII. Henrik angol király is ilyen “magyar dobokat” rendelt magának. A sámándobok az úgynevezett egyfenekű dobok családjába tartoznak, hiszen membránnal csak az egyik oldalát fedték be, a másik oldalán a dobot tartó kéz  keresztrúdja található. Magyarországon az új vallás – a kereszténység felvételével – sámándobok egyházi tilalom alá estek.

modern török darbuka

Ennek ellenére évszázadokig fennmaradtak, persze valamilyen módosított formában. A 18. századi boszorkányperekben is rendszerint előkerül ez a hangszer, mint a bűnösséget bizonyító tétel. Azonban, a moldvai csángóknál a 20. századig is fennmaradtak a sámándobok késői változatai, nagy keretre általában juhbőrt húztak és sokszor az oldalukon zurgók azaz csengő – zengő kiegészítők voltak felszerelve.

Darbuka egy kézi ütőhangszer. Az Közép-Ázsiában használt ütőhangszert a világszerte elterjedt, kongához lehetne hasonlítani. Angolszász területen doumbek néven ismeretes. A homokóra szerű fa dobtestre bőrt feszítenek, néha a test – főként Törökországban – fémből készül.

Bíró Csaba

A 2022-es Kurultajon közép-ázsiai hangszerekkel zenélő Arkaiym – kazak zenekar

 

 


Forrás:kurultaj.hu
Tovább a cikkre »