A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa szerint nem érdemes a vízparton talált kagylókból ételt készíteni és elfogyasztani.
Több nagytestű kagylófaj él vizeinkben, melyek nagyrészt őshonosak, számos közülük védett is. Ilyenek például a tavi kagyló, a festő kagyló, vagy épp a folyamkagyló – ismertette a hellovidek.hu érdeklődésére a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.
„Ezekre a kagylókra a behurcolt inváziós kagylófajok, mint az apróbb növésű vándor és kvagga kagyló, a kínai kosárkagyló vagy épp a nagyobbra növő amuri kagyló jelentős ökológiai nyomást gyakorol. Az előbb említett inváziós Dreissena fajok (vándor- és kvaggakagyló) az őshonosok héjára gyakran tömegesen kitelepednek, ezáltal gátolják őket mozgásukban, szűrésükben, akár elszűrik az őshonos fajok elől az algát, mely elsődleges táplálékforrásuk” – magyarázta Balogh Csilla, megjegyezve:
az invazív amuri kagyló akár össze is téveszthető őshonos fajokkal. Többek közt ezért sem jó ötlet begyűjteni e nagytestű kagylókat az élőhelyükről.
Mely kagylók fogyaszthatók?
„Én több, mint 20 éve kutatom ezeket az invazív fajokat, fogyasztásukat mégsem javaslom” – kezdte a szakember. Mint mondta, ha valaki mindenképpen megkóstolná az invazív kagylófajokat, csak olyan élőhelyről gyűjtsön, mely biztosan nem szennyezett. Ugyanis ezek az állatok intenzív szűrő szervezetek, sokféle szennyezőt kiszűrnek a vízből, például vírusokat, baktériumokat, nehézfémeket és egyéb toxikus anyagokat, amit nagy koncentrációban is képesek felhalmozni.
„Esetenként parazitákat is hordozhatnak, mely csak megfelelő főzési eljárással, hőkezeléssel semlegesíthetők. Így fogyasztásukat nem javasoljuk
– hangsúlyozta a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársa a lapnak, amely részletesen kitér arra is, hogy mit lehet tudni a Magyarországon is megjelent invazív kagylókról.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
