Szeretnénk, ha a trianoni emlékév nem a gyászról, önmagunk sajnáltatásáról és csak a múltba tekintésről szólna – fogalmazott lapunknak Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Hangsúlyozta: december 1-jén mi soha nem fogunk magyar zászlókkal ünnepelni, de szomszédainkkal találhatunk olyan közös történeti eseményeket, melyekre lehet építeni.
– A Magyar Állandó Értekezleten (Máért) részt vevő pártok is aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a Momentum Mozgalom vezetői nem magyar, hanem román és szlovák pártokat támogattak. Hogyan kommentálná Fekete-Győr András és Donáth Anna lépését?
– Felháborítónak és elfogadhatatlannak tartom. A Momentum elnöke és az európai parlamenti képviselője is felszólította a határon túli magyarokat, hogy román, illetve szlovák pártra adják le a voksukat. Hab a tortán, azt is hozzátették, hogy attól még lehetnek jó szlovákok, hogy magyarok. A mi nemzetpolitikánk viszont azt mondja, a magyar nemzet egy és oszthatatlan, mindenki – attól függetlenül, hogy a Kárpát-medencében vagy a diaszpórában él – a magyar nemzet részét képezi, ezért nemzetellenes lépésnek minősül, ha ezzel pártok, politikusok szembemennek. Nem véletlenül fejezték ki aggodalmukat a Máérten részt vevő anyaországi és határon túli pártok. Mind a Magyar Diaszpóra Tanács, mind a Máért zárónyilatkozatába belekerült, hogy a tagok elítélik a Momentuméhoz hasonló akciókat. Utóbbi leszögezi: a Máért tagjai elvárják a magyarországi politikai pártoktól, hogy a szomszédos államokban az ottani magyar közösségeket képviselő pártokat és jelölteket támogassák.
– Korábban úgy fogalmazott: nemzetpolitikát elsősorban a fiatalokra lehet építeni. A Momentum lépésének függvényében mit jelent ma az iskolások és az egyetemisták számára a határon túli magyarság? Mivel lehet ezt a kapcsolatot „elmélyíteni”?
– Számos olyan kezdeményezésünk van, amely ezt a célt szolgálja. Az egyik legnépszerűbb programunk, a Határtalanul keretében magyarországi iskolásokat utaztatunk állami támogatással a külhoni magyar területekre, ezzel segítve a nemzeti összetartozás erősítését szerte a Kárpát-medencében. Nincs annál jobb, mint amikor a fiatalok a saját szemükkel látják, milyen is a velük egykorú külhoni fiatalok élete, és megtapasztalják, hogy valójában ugyanolyan fiatalokról van szó, mint ők maguk, akiknek hasonló az életük, az érdeklődési körük. Kapcsolatok, barátságok szövődnek, amelyek aztán sokszor hosszú éveken át megmaradnak, a külhoni tájak szépsége pedig nemcsak az iskolásokat, a kísérő tanáraikat is rabul ejti, sokan később családjukkal is visszatérnek ezekre a vidékekre. Ami a fiatalok nemzetpolitikai tudását illeti: épp most készül egy felmérésünk a Nemzetpolitikai Kutatóintézetben. Az eddigi eredményekből azt látjuk, a mai egyetemisták – vélhetően a 2010 óta működő nemzetpolitikának is köszönhetően – már sokkal tájékozottabbak a határon túliakat érintő kérdésekben. A megkérdezettek 77 százaléka már járt határon túli magyar területen, 61 százalékuknak van egy vagy több határon túli barátja, és mintegy felük tisztában van azzal, hány magyar él a határon túl. Ezek egyáltalán nem rossz számok, persze van még mit javítani. A Határtalanul programon kívül számos másikat is működtetünk, amely a magyar–magyar kapcsolatokat erősíti. Ilyen a diaszpórában élő magyarságot segítő Kőrösi Csoma Sándor Program és a Kárpát-medencei szórványmagyarság megmaradását célzó Petőfi Sándor Program vagy a testvértelepülési programunk, amellyel 2015 óta már mintegy ezerkétszáz magyarországi és külhoni település között kapcsolat megerősödéséhez járultunk hozzá.
– Fontos évfordulóhoz, a trianoni békediktátum centenáriumához érkeztünk. Mit tartalmaz például az Erős magyar közösségek éve?
– Az Országgyűlés döntött arról, hogy 2020 – megemlékezve a trianoni békediktátum századik évfordulójáról – a nemzeti összetartozás éve lesz. Emellett a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága az Erős magyar közösségek éve nevű tematikus programsorozatot fogja lebonyolítani. Ezzel az a célunk, hogy a száz évvel ezelőtti történelmi folyamatokat, eseményeket minél szélesebb körben megismertessük, azokról méltó módon megemlékezzünk, sőt az sem árt, ha ezekkel szomszédaink is megismerkednek. Szeretnénk, ha ez az év nem a gyászról, önmagunk sajnáltatásáról és csak a múltba tekintésről szólna, hanem a történelmi eseményekről való megemlékezés mellett az eddig elért közös sikereinket, a magyar nemzet közös eredményeit mutatnánk be. Büszkének kell lennünk arra, hogy minden nehézség ellenére megmaradtunk, és ma nemcsak a Kárpát-medence számbelileg legnagyobb, de Közép-Európa egyik legsikeresebb nemzete vagyunk. Szeretnénk, ha a vesztes 20. század után a 21. század egy nyertes évszázad lenne a magyarság számára. Idén még erőteljesebben szeretnénk hangsúlyozni: Magyarország határain kívül életerős magyar közösségek élnek, akik ugyanolyan részei a magyar nemzetnek, mint a magyarországi magyarok.
– Ezek az érdemek mind-mind ellentmondtak a trianoni trau-mának.
– Ez az ország minden nehéz helyzetből újra talpra tudott állni. Nagyon fontos, hogy ma is olyan példaképeket állítsunk a fiatalok elé, akikre felnéznek, akik után ők is tudnak menni. És ha pár évtized múlva visszatekintünk erre az évszázadra, azt tudjuk mondani, ezek az évek az erősödő magyarságról, egy gyarapodó országról szóltak.
– Hogyan lehet a szomszédainkkal megértetni ezt a szemléletet? Van-e esély például közös megemlékezésre?
– Utóbbira hadd mondjak példát: a Vajdaságban élő nemzetiségek közösen fogadták el, hogy a történelmileg kiemelkedő eseményeket, amelyek számukra fontosak, ünnepnappá nyilvánítsák. Emiatt persze sokan támadták a Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ), hogy olyan gesztust tett, ami sokak számára sértő lehet. De a VMSZ-nek azért volt fontos ez a jogszabály, mert így például a vajdasági magyarok megünnepelhetik augusztus 20-át. Néha fel kell adnunk dolgokat annak érdekében, hogy a másik oldalról sokkal többet kapjunk. Az a véleményem, hogy ez a gesztuspolitika tudna működni a románsággal is – igaz, mi december 1-jén soha nem fogunk magyar zászlókkal ünnepelni, de találhatunk olyan közös eseményeket a két nép történetében, amelyekre lehet építeni. Nekünk nem célunk, hogy a románok vagy a szlovákok gyengék legyenek. Nekünk az a célunk, hogy a közép-európai népek mind-mind erősödjenek, és együtt egy sikeres Közép-Európát alkossunk. A történelmet ne játsszuk újra, főleg ne egy vesztes történetet.
Magyar Hírlap
The post „A történelmet ne játsszuk újra, főleg ne egy vesztes történetet” appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
