Terrortámadás, illegális migráció, utcai zavargások és szoborrongálások élezik a társadalmi feszültségeket Nagy-Britanniában. A felfokozott politikai helyzetről John O’Sullivant, a budapesti Danube Institute elnökét kérdezte a hirado.hu.
Nagy-Britannia még fel sem ocsúdott a koronavírus és az utcai zavargások sokkhatásából, amikor múlt hét végén Readingben egy késes támadásban három embert meggyilkoltak, további hármat pedig megsebesítettek. A brit rendőrség egy nappal később terrorizmusnak minősítette a merényletet. Az elkövető a gyanú szerint egy 25 éves líbiai származású férfi, akit az elmúlt években már számos bűncselekmény miatt elítéltek, és aki a mostani támadás előtt 17 nappal szabadult a börtönből.
A readingi késes terrortámadás egyik áldozata James Furlong középiskolai történelemtanár volt, június 22-én rá emlékeztek az iskola diákjai és tanárai (Fotó: MTI/AP/PA/Steve Parsons)
„Egyre több brit embert tölt el aggodalommal a terrorizmus mértéke és a késeléses támadások száma, illetve, hogy egyes vezetők nem veszik mindezt elég komolyan, különösen a londoni főpolgármester” – mondta budapesti székhelyű Danube Institute elnöke, John O’Sullivan a hirado.hu-nak. A brit közvélemény eddig is határozottabb lépéseket várt az olyan ügyekben, mint a börtönből szabaduló, bűnöző migránsok kiutasítása, és ezek a viták most újra fellángolhatnak.
Már az eset előtt újra kiéleződött a migrációról szóló vita, miután a közelmúltban sok migráns próbált kis hajókon illegálisan Nagy-Britanniába jutni – emlékeztet O’Sullivan, aki a koronavírus-helyzet javulása után nagyon éles politikai vitákra számít.
A konzervatív író, újságíró, aki Margaret Thatcher néhai brit kormányfő tanácsadója volt, arra hívja fel a figyelmet, hogy a konzervatívokat többek között azért is választották meg, hogy véget vessenek a hasonló ügyeknek – mégis egyre többen érzik úgy, hogy a kormány nem kellően határozott. Senki sem várja azt, hogy közvetlenül egyes etnikai csoportok ellen politizáljanak – magyarázza John O’Sullivan –, de azzal szemben egyre csak fogy és fogy a türelem, hogy a rasszizmusra és az iszlamofóbiára hivatkozva nem tesznek semmit.
A rendpárti igényeket fűthették az elmúlt hetek utcai zavargásai is, amelyek az Egyesült Államokból átterjedtek Nagy-Britanniába is. John O’Sullivan úgy látja, hogy a kivételes körülmények miatt – a járványhelyzet és a korlátozások okozta feszültségek, valamint a George Floyd-gyilkosság miatt érzett felháborodás – eleinte spontán alakultak ki a tüntetések, de „radikális baloldali szervezetek – nevezetesen az Antifa és a Black Lives Matter – visszaéltek a helyzettel, amely így kezelhetetlenné vált”.
John O’Sullivan, a budapesti Danube Institute elnöke (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
„A faji konfliktus mindig veszélyes – hangsúlyozza a Danube Institute elnöke –, ártatlan emberek elleni támadásokhoz vezet, amire válaszul más ártatlan embereken állnak bosszút, és ha nem tudjuk megfékezni, az egész egy háborúvá fajul, ahol mindenki mindenki ellen van. Ugyanakkor biztatónak nevezi a tényt, hogy a demonstrálók egy része erőteljesen tiltakozik az – egyébként főleg fehérekből álló – Antifa mozgalom azon törekvése ellen, hogy a tüntetések erőszakos zavargásokká alakuljanak, illetve hogy a többség származástól függetlenül mindenhol ellenzi ezt az anarchiát.
„Csőcselékbe verődött embereknek soha nem lehet joguk arra, hogy erőszakot alkalmazzanak, majd utána tiltakozzanak, ha a rendőrség erővel állítja meg őket” – mondja a Danube Institute elnöke, aki egyébként azt vallja, hogy a rendőrségnek csak akkor szabad erőt alkalmaznia, ha más módja nincs a közrend fenntartásának. A rendőri szervezetek felszámolását célzó törekvésekről viszont úgy vélekedik, hogy az rassztól függetlenül rengeteg ártatlan ember halálával járna, és csak bűnözők és politikai fanatikusok járnának vele jól. Szintén elítéli a rendőrök „térdeltetését”, amely csökkenti a hatóságok tekintélyét, zavargásra bátorítja a tüntetőket, és összességében fokozza a felfordulást.
A zavargások mellett a szoborellenesség is átterjedt Európába a tengerentúlról. Míg az Egyesült Államokban országszerte sorra döntik le a különböző történelmi személyiségek szobrait, addig Nagy-Britanniában inkább a rongálás a jellemző.
A rongálók miatt Londonban elrendelték Winston Churchill, Nelson Mandela és Mahatma Gandhi szobrának eltakarását.
Winston Churchill londoni szobrát védőfalak takarják 2020. június 12-én (Fotó: MTI/AP/PA/Aaron Chown)
John O’Sullivan szerint azonban nem szabad elfogadni ezt egyfajta „új normalitásként”. Nem ért egyet azzal, hogy a történelmi személyiségeket a politikai korrektség alapján újra kellene értékelni. Horatio Nelson admirális példáját hozza fel: ő egy nagy nemzeti hős, aki a trafalgari ütközetben megmentette Nagy-Britanniát, és megváltoztatta a történelem menetét – ezért tisztelettel kell emlékezni a nevére, és szemet kell hunyni a hibái felett. Ennek ellenére arra számít: lesznek szobrok, amelyeket örökre ledöntenek, mivel olyan embereket ábrázolnak, akiknek a nevét beszennyezi valamilyen régi bűn, mint a rabszolgaság. Bár O’Sullivan abszurdnak tartja az etnikai kvótákat, a mai korszellem alapján azt jósolja, hogy a közeljövőben ez a szempont fogja meghatározni a szoborállítási politikát.
Nemrég Magyarországot is elérte a szoborrongálási hullám: Winston Churchill budapesti szobrára a Black Lives Matter mozgalomra utaló „BLM” rövidítést, valamint a „náci” és a „rasszista” szavakat firkálták – akárcsak pár nappal korábban Londonban. John O’Sullivan szerint a történelem újraértelmezése enyhe kifejezés arra, ami történt – ő ezt az ostoba rosszindulat megnyilvánulásának tartja.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
