Trianon: A megoldás lehetőségei címmel tartott előadást dr. Raffay Ernő történész, a Magyarságkutató Intézet tudományos tanácsadója, a Trianon Társaság és a Trianon Kutató Intézet alapítója a nemzeti összetartozás napjának alkalmából Pozsonyban a Csemadok Pozsony-Óvárosi Alapszervezetének szervezésében.
Turján Melinda, a Csemadok Óvárosi Alapszervezetének elnöke szerint ezekben a napokban megemlékezéseket tartanak a magyarok által lakott területeken mindenütt. „Ezeknek a megemlékezéseknek, akár egy emlékműnek vagy előadásnak abban áll a jelentőségük, hogy újra és újra felidéződik egy közös gondolat: az igazságtalanság, Trianon fájdalma, a gyász” – mondta hozzáfűzve, a trianoni megemlékezéskor egyesül egy nemzet, és bárhol is vannak a világon szanaszét szórva, ha majd egyszer, talán valamikor a külső körülmények úgy alakulnak, hogy a határon túli területek, az ott lakó magyarokkal és akár nem magyarokkal együtt dönthetnek majd sorsukról, hovatartozásukról, akkor mi, a nemzet tagjai határon innen és túl erre felkészülten fogunk állni.
A magyarok előtt három lehetőség van
A történész előadása során három lehetőséget vizsgált, ezek egyike, hogy mi történik akkor, ha elfogadjuk Trianont végleges megoldásnak, a másik, hogy mit jelent az autonómiáért való küzdelem ott, ahol tömbmagyarság vagy szórványmagyarság él a Kárpát-medencében, miközben kitért a személyi elvű, a kulturális és a területi autonómia rövid ismertetésére is. Harmadik megoldásként pedig a területi revízió, azaz a határmódosítás lehetőségét, helyzetét, illetve annak realitását vizsgálta az előadó.
Az előadás célja annak bemutatása, hogy a Magyar Királyság feldarabolása után több mint száz évvel mit tehet a magyarság a jövőjéért.
Raffay Ernő szerint, aki az Antall-kormány idején honvédelmi államtitkár volt, nem szabad beletörődnünk abba, hogy a trianoni döntés értelmében Magyarország elveszítette területei egy részét, de szerinte az autonómia-törekvések sem biztos, hogy sikerhez vezetnek, mert a Felvidék esetében kivitelezhetetlenek, Erdély esetében pedig az autonómia veszélybe sodorhatja annak megmaradását.
Mi kell ahhoz, hogy megmaradjuk
Amint azt a történész előadásában számokkal is szemléltette, a Kárpát-medencében az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkent a magyarok lélekszáma. A trianoni utódállamok közül százalékarányban Horvátországban tűnt el a legnagyobb arányban a magyarság. „1910-ben a Horvát Királyság területén volt nagyjából 120 ezer magyar, most van olyan 11 ezer 600, azaz több mint a 90 százalékuk eltűnt” – mondta.
Európa három legsovinisztább országa, Ukrajna, Szlovákia és Románia”
– jelentette ki hozzátéve, a Kárpát-medencében az alaphelyzet jelenleg is az, ami 1920-ban, 1930-ban vagy az 1947-ben aláírt Trianoni békeszerződést megerősítő, jelenleg is hatályos párizsi békeszerződés idején volt.
Az összes utódállamban a többségi nemzet stratégiai célja, hogy a magyarokat valamilyen módon megsemmisítse, beolvassza, és ugyanerre törekszik most, 2023-ban Szlovákia is”
– tette hozzá.
Mint mondta, ha elfogadjuk Trianont, csak hogy békesség legyen, akkor az 1920-ban megindult folyamat gyorsuló ütemben folytatódik, és ötven év múlva a Székelyföldből vagy a Csallóközből egy kis rezervátum lehet. A történész szerint azonban az autonómia is veszélyes lehet. „Ha például valamilyen csoda folytán a románok megszavaznák a székelyföldi autonómiát az csupán három megyét érintene Erdélyben, de van ott még másik 15 megye” – mondta hozzátéve, elérjük ezzel, hogy 10 éven belül óriási túlnépesedés lesz a székelyföldi autonómiában, és nem lesz elég munkahely.
De a legsúlyosabb következmény az lesz, hogy Erdély 15 vármegyéjét, 75-80 százalékát simán elveszítjük, amint azt Szászföld példáján is látni, és Nagy-Romániát erősíthetjük”
– tette hozzá.
Erős gazdaság kell és nagyhatalmi szövetséges
A történész szerint ahogyan azt a történelem során is láthattuk, a harmadik lehetőség, a határmódosítás során sok minden szempont számít, de az, hogy hány magyar lakik ott, egyáltalán nem.
Előadása során emlékeztetett arra is, hogy a történelem során volt már a határmódosításra példa, 1938 és 1941 között például négyszer is módosították Magyarország javára a határt a korabeli nagyhatalmak segítségével A kérdés csak az szerinte, hogy ez mennyire reális.
„Mi kell ahhoz, hogy Magyarország kormánya felvethesse a realitás reményében azt, hogy Magyarország határait meg kell változtatni Magyarország javára?
Kell hozzá először is az, hogy Magyarországon erős gazdasági fejlődés legyen. A másik, ami kell hozzá a haderőfejlesztés”
– mondta hozzáfűzve, 2035-re Magyarországon olyan haderő van betervezve, amely a szomszédos országokkal vagy paritásban van, vagy nagyobb erőt képvisel. „Továbbá meg kell hozzá nyerni egy szövetséges nagyhatalmat, és természetesen kell hozzá egy olyan magyar kormány, amely akarja ezt” – mondta.
„Még ha jelenleg nem is úgy tűnik, hogy erre egyhamar sor kerülhet, ha a magyarok úgy határoznak, hogy a Trianont meg akarják semmisíteni, akkor meg is tudják azt semmisíteni, mert a történelem mindig hoz lehetőségeket” – zárta a történész.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
