A tolmácshoz való jogról Kulcsár Péter2024. 08. 17., szo – 08:55
Bárkivel előfordulhat, hogy a jogait bíróság előtt kell érvényesítenie. Mi van akkor, ha nem beszéljük jól az államnyelvet, nem tudunk szlovákul jól érvelni, védekezni, magyarázatot adni? Ilyen esetben intézhető tolmács. Olvasói kérdésre reagálva ifj. Mészáros Lajos jogász a tolmács intézésével kapcsolatban ad jogi tanácsot.
Májusban beadtam a válókeresetet. A tárgyalás októberben lesz, de nem hiszem, hogy férjemmel addig megegyezünk kétéves kisfiunk elhelyezéséről. Nem félek megvédeni az igazamat a bíróságon, attól viszont tartok, hogy szlovákul kell majd megszólalnom. A szlovák nyelvet ugyanis alig beszélem, mert magyar az anyanyelvem, iskolákba is Magyarországra jártam, utána pedig az anyaságiig egy „multi” cégben dolgoztam, ahol a magyart és az angolt használtam. Ráadásul egy barátnőm, aki tavaly hasonló helyzetben volt, azt mondta, hogy az ő válóperi tárgyalásán a titkárnő tolmácsolt, de én ezt nem szeretném. A kérdésem, hogy hogyan lehet hivatásos tolmácsot szerezni a tárgyalásra, de az is érdekelne, hogy mégis hogyan fordulhat elő, hogy egy bíróságon nem hivatásos tolmács tolmácsol?
Az államnak mindenki számára garantálni kell az igazságos eljáráshoz való jogot, amely az Alkotmány 47. cikke szerint azt is magába foglalja, hogy az egyes eljárások résztvevői egyenlő jogokkal rendelkeznek a bíróság előtt, beleértve a nyelvhasználati jogokat is. A bíróság előtt tehát egyenlő esélye kell, hogy legyen azoknak is, akik nem beszélik a hivatalos nyelvet. Megjegyeznénk, hogy olvasónk kérdései kapcsán válaszunk most csak a tolmácsokat érinti, vagyis azokat a személyeket, akik (ellentétben a fordítókkal) a résztvevőknek közvetlenül a tárgyalásokon nyújtanak ún. szimultán (egyidejű) fordítást.
Szlovákiában tehát a válóperek során is igényelhetnek tolmácsot a felek, ha a szlovák nyelvet nem beszélik olyan szinten, hogy gyakorolni tudják jogaikat. Civil eljárásokban a tolmácshoz való jog a Tt. 160/2015 sz. polgári perrendtartási törvény 155. §-a alapján érvényesíthető, amely szerint a bíróság köteles biztosítani a résztvevőknek, hogy azok anyanyelvükön vagy egy általuk értett nyelven járhassanak el előtte, ez pedig tolmáccsal lehetséges. Ám magát a tolmácsolás szükségét az érintett félnek kell jeleznie – olvasónknak ezért be kell nyújtania a bíróságra egy kérvényt, amelyben az olvasói levelében is leírt okokra rámutatva kell kérnie, hogy a bíróság biztosítson neki a tárgyalásra szlovák–magyar nyelvű tolmácsot. Ha a bíróság indokoltnak találja a kérvényt, kijelöl az adott tárgyalásra egy konkrét tolmácsot, akinek a jutalmát az állam fedezi.
A Tt. 382/2004 sz. szakértőkről, tolmácsokról és fordítókról szóló törvény 2/1. §-a szerint tolmács az a személy, aki (I) be van jegyezve a hivatásos tolmácsoknak az Igazságügyi Minisztérium által vezetett jegyzékébe, vagy aki (II) ugyan nem szerepel az említett jegyzékben, de megvan a szükséges nyelvtudása, és letette a tolmácsoknak törvény által előírt esküjét (akár egy tárgyalás előtt vagy során is). A felsorolás második részében említett, ad hoc jellegű tolmácsok tehát ugyan „nem hivatásosok”, de egyes kényszerű helyzetekben előfordulhat a megbízásuk, pont azzal a céllal, hogy a tolmácsot igénylő személy igazságos eljáráshoz való joga akkor se sérüljön, ha egy hivatásos tolmács bebiztosítása valamiért (pl. hirtelen betegség, időhiány, állományhiány stb.) nem lehetséges – ez történhetett olvasónk barátnőjének ügyében is.
Olvasónknak tehát nem kell aggódnia, mert ha nem is rendelnek ki hivatásos tolmácsot, a helyette megbízott személy (általában bírósági asszisztens) is jól kell, hogy beszélje a szlovák nyelvet. Ha viszont szeretne minél biztosabbra menni, érdemes minél hamarabb beadni az említett kérvényt, hogy a bíróságnak nagyobb esélye legyen hivatásos tolmácsot biztosítania.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
