A többség szerint csatlakoznunk kellene az Európai Ügyészséghez – Orbánék viszont rettegnek ettől
A magyarok 58 százaléka szerint hazánknak csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez – derül ki a Závecz Research reprezentatív közvélemény-kutatásából, amely április második felében készült a 24.hu megrendelésére. Mindössze 25 százalék azok aránya, akik szerint nincs szükség a csatlakozásra, 17 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
Az Európai Ügyészség felállításáról másfél éve döntöttek az uniós tagállamok igazságügyi miniszterei. A szervezet az európai uniós források kárára elkövetett bűncselekmények üldözésére jön létre, egy központi hivatalból és a tagországokba delegált európai ügyészekből épülne fel. Ha Magyarország csatlakozna, a hazánkban eljáró európai ügyészek magyar jogászok lennének, de nem a Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészség kötelékébe tartoznának.
Magyarország azonban nem vesz részt az együttműködésben, mert a kormány szerint most is megvannak azok az intézmények, amelyek eljárhatnak az unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben. Pedig tíz éve – az akkor ellenzékben lévő – Fidesz EP-választási programjában is szerepelt az európai ügyészség létrehozásának szükségessége. Ez egyébként nem az első – és nem is az utolsó – eset, hogy az Orbán Viktor vezette párt szembeköpte magát.
Érdekes, hogy a mostani felmérés szerint még a Fidesz szavazóinak körében is valamivel többen vannak (41%) azok, akik támogatják Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez, mint azok, akik nem (37%), a fennmaradó 22 százalék pedig nem tud, vagy nem akar állást foglalni.
Elkötelezett ellenzék
A kormány korrupciós ügyeit napirenden tartó, a Polt-féle ügyészséget pedig elfogultsággal vádoló ellenzék szavazói jóval elkötelezettebbek: elsöprő többségük, 87 százalék szerint csatlakoznia kell hazánknak az uniós ügyészséghez, mindössze 7 százalék szerint nem, és 6 százalékuk nem osztotta meg álláspontját.
Hadházy Ákos volt LMP-s, most független országgyűlési képviselő tavaly nyáron aláírásgyűjtést jelentett be, egymillió, az Európai Ügyészséghez való csatlakozást támogató szignó összegyűjtését tűzte célul. A munka jelenleg is zajlik, néhány hete átlépte a 600 ezret az összegyűlt aláírások száma. Az EP-választás előtt a Momentum tévéreklámjában került elő az Európai Ügyészség témája: a párt szerint az uniós támogatások nagy részét „fideszes zsebek kitömésére” fordítják, amit Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és Garancsi István arcképével illusztráltak. Az állami tévé a hirdetést csak úgy volt hajlandó leadni, ha a hármuk arcképét kikockázzák. A három „nagyvállalkozóról” egyre többen gondolják azt, hogy ők csupán „portfóliókezelők”, a nevük alatt felhalmozott vagyon valójában Orbán Viktor családjáé lehet.
A Závecz Research felmérése a pártnélküliekre is kitér: körükben 60 százalék az Európai Ügyészséghez való csatlakozás támogatóinak aránya, és 21 százalék utasítja ezt el.
Eszköz az OLAF kezében
A 28 EU-tagállamból 22-en vennének részt az együttműködésben: Magyarországon kívül Dánia, Írország, Lengyelország, Svédország és az Egyesült Királyság sem csatlakozik, igaz, az utóbbi inkább az EU-ból való kilépés körüli huzavonával van elfoglalva.
Az Európai Parlament és az Európai Tanács ebben a ciklusban nem tudott megegyezni arról, ki vezesse a legkésőbb 2021-ben felálló Európai Ügyészséget. A két esélyes jelölt a parlament által támogatott Laura Codruta Kövesi, a számos politikust börtönbe juttató román korrupcióellenes ügyészség korábbi vezetője, illetve a francia Jean-Francois Bohnert volt, utóbbit a kormányfők tanácsa támogatta. A hazájában az igazságügy-miniszter kezdeményezésére elmozdított Kövesi ellen a román kormány hevesen kampányol.
Az Európai Tanács egyébként azzal indokolja a szervezet létrehozását, hogy a tagállamok évente legalább 50 milliárd euró bevételtől esnek el a határon átnyúló csalások miatt, a tagállami hatóságok hatásköre pedig az országhatároknál véget ér. A másik indok, hogy a meglévő uniós szerveknek, így az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) vagy az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségének (Eurojust) nincs lehetősége arra, hogy nyomozást vagy büntetőeljárást indítson a tagállamokban.
Bár az Orbán Viktor vejének korábbi érdekeltségébe tartozó Elios Zrt. által levezényelt közvilágítási projektek ügyében az OLAF ajánlásai nyomán indult Magyarországon nyomozás, Polt Péter legfőbb ügyész februárban úgy nyilatkozott: „nagyon komoly nyomozás” eredményeként jutottak arra az álláspontra, hogy nem történt bűncselekmény. Az ügy miatt mégis 13 milliárd forint EU-támogatástól esik el hazánk. Poltot egyébként szerette volna meghívni az Európai Parlament Költségvetési ellenőrző bizottsága, hogy más ügyek mellett az OLAF-jelentések magyarországi bizonyítékként való elfogadásáról is beszéljenek, ő azonban nem-et mondott, mert szerinte meghallgatása politikai kampányesemény lenne.
Forrás:privatkopo.hu
Tovább a cikkre »
