Az orosz kiberhadműveleteknél tevékenykedő két orosz titkosszolgálati tisztet, valamint egy orosz komputerbiztonsági szakembert tartóztattak le és gyanúsítottak meg hazaárulással – jelentette pénteken a The New York Times Oroszországban.
A lap orosz hírforrásokra hivatkozik, és megjegyzi: az amerikai elhárítás korábban azzal vádolta Oroszországot, hogy megpróbálta befolyásolni az amerikai elnökválasztás eredményét, de eddig kérdéses volt, a titkosszolgálatok milyen bizonyítékkal támasztják alá állításukat az állítólagos orosz kibertámadásról.
A The New York Times szerint a moszkvai hírek megmagyarázhatják, hogy az amerikai titkosszolgálatok miért voltak ennyire biztosak abban, hogy az oroszok voltak azok, akik betörtek Hillary Clinton kampánystábjának és a Demokrata Párt országos elnökségének email szerverére.
Ugyanakkor azt a The New York Times is hangsúlyozza, hogy mint minden ehhez hasonló kémügyben, a nyilvánosságra hozott részletek nem teljesek, és moszkvai „híresztelések” szerint a letartóztatottak a hackerügy apropóján kirobbant belső hatalmi harcok bűnbakjai lehetnek.
Az is homályossá teszi az ügyet, hogy a lap szerint az orosz újságokban megjelent hírek a letartóztatásokat nem az email-botránnyal hozzák összefüggésbe, hanem azzal, hogy állítólag napvilágot látott Oroszország szerepe abban, hogy az amerikai elnökválasztás során állami választási bizottságokat ért kibertámadás az Egyesült Államokban.
A The New York Times névtelenséget kérő volt amerikai kormányzati forrást idéz, aki szerint oroszországi hírszerzési forrásoknak kulcsfontosságú szerepük volt abban, hogy az amerikaiak megállapíthassák, ki volt felelős a demokraták, Clinton és kampányfőnöke, John Podesta levelezésének feltöréséért. A meg nem nevezett volt tisztviselő szerint az amerikai titkosszolgálatok azért vonakodtak forrásaik és bizonyítékaik felfedésétől, mivel nem akarták, hogy az orosz elhárítás vadászatba kezdjen az amerikaiaknak szivárogtató források ellen.
A The New York Times szerint az általa hivatkozott hírek a Kommerszant és a Novaja Gazeta újságokban jelentek meg, amelyekből az is kiderül, hogy a letartóztatások december elején történtek, és felértek az orosz biztonsági szolgálat, az FSB kiberszárnyán való tisztogatással.
A belső elhárítás által letartóztatottak között van Szergej Mihajlov, az FSB komputerbiztonsági szervezetének vezetője és Ruszlan Sztojanov, az egyebek mellett vírusirtó programjairól világszerte ismert Kaspersky Lab vezető kutatója.
Az RBC üzleti lap pénteken egy további gyanúsítottat is azonosított: Dimitrij Dokucsajevet, aki korábban hackerként tevékenykedett, de aki állítólag később az FSB szolgálatába állt azért cserébe, hogy tettéért ne kelljen bíróság előtt felelnie.
Az amerikai lap szerint a letartóztatásokról beszámoló, a liberális ellenzékhez közelálló Novaja Gazeta, de a „nacionalistának” nevezett Cargrad is arról számolt be, hogy a letartóztatások nem nélkülözték a teátrális elemeket Mihajlov esetében, akit vezető beosztású biztonsági tisztek konferenciáján tartóztattak le, és fejére fekete csuklyát húztak, úgy vezették el e helyszínről.
A The New York Times arról ír, hogy az értesüléseket a lap számára kérdésükre megerősítette egy prominens orosz büntetőjogász is, Ivan Pavlov, akiről a lap cikke azt állítja, hogy az egyik letartóztatott védője.
A The New York Times írása azonban továbbra is kétségeket hagy afelől, hogy a letartóztatások pontosan milyen ügyben történtek, és hogy valóban van-e közük azokhoz az állítólagos hackertámadásokhoz, amelyek nagy teret kaptak az amerikai sajtó liberális térfelén Donald Trump kampányfinisében, illetve megválasztását követően.
Ismeretes, ma sor kerül Trump és Putyin elnökök telefonos beszélgetésére. A The New York Times úgy fogalmaz, a hackertámadásban való állítólagos orosz szerep árnyékot vet majd erre a megbeszélésre, hiszen James R. Clapper, az amerikai nemzetbiztonsági szolgálatokat összefogó szervezet előző igazgatója azt állította az amerikai kongresszusnak, hogy az orosz elnök rendelte meg a hackertámadást és az emailek kiszivárogtatását.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
