A tevékeny szeretet nyelvét folyékonyan beszélő egyházra van szükség – hangsúlyozta Ferenc pápa szombaton Budapesten, a Rózsák terei Szent Erzsébet-templomban, ahol a magyar katolikus egyház segítő szervezeteivel, menekültekkel és szegényekkel találkozott.
A katolikus egyházfő megköszönte a magyar egyháznak a tevékeny szeretet melletti elkötelezettségét, és köszönetet mondott az ukrajnai háború elől menekülők nemcsak nagylelkű, hanem lelkes befogadásáért is.
Hangsúlyozta: az evangélium középpontjában a szegények és a rászorulók állnak, mert Jézus azért jött, hogy „örömhírt vigyen a szegényeknek”.
Ez izgalmas kihívás elé állít bennünket, hogy „az általunk vallott hit ne legyen egy életidegen szekta foglya” és ne váljon áldozatává egyfajta „lelki egoizmusnak” – fogalmazott.
Az igazi hit „kényelmetlen”, „kockáztat”, „kilép a világba, hogy találkozzon a szegényekkel és képessé tesz arra, hogy saját életünkkel a szeretet nyelvét beszéljük” – mondta Ferenc pápa.
Kitért arra: a tevékeny szeretet nyelvét beszélte Szent Erzsébet, akit a magyar nép annyira tisztel és szeret. Szent Erzsébet, a király leánya fényűző és kiváltságos környezetben nőtt fel, mégis, megérintve a Krisztussal való találkozástól, elutasította a világ gazdagságát és hiúságait, hogy ezekről lemondva a rászorulókról gondoskodjon. Ez a tevékeny szeretet nyelve – nyomatékosította az egyházfő.
A hajléktalanok, szegények, betegek segítéséről szólva Ferenc pápa hangsúlyozta: nem elég csak kenyeret adni, ami a gyomrot táplálja, hanem az ember szívét is táplálni kell! A tevékeny szeretet nem pusztán anyagi és szociális segítségnyújtás, hanem az egész emberre figyel és Jézus szeretetével talpra akarja őt állítani: „olyan szeretet, amely segít visszanyerni szépségünket és méltóságunkat”.
Az érintéssel és a ránézéssel egy út kezdődik azzal a nélkülöző emberrel, aki „segít neked megérteni, hogy te magad is nélkülöző ember vagy Isten szemében és kezében” – fogalmazott Ferenc pápa.
Az egyházfőt Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök, a Katolikus Karitász elnöke köszöntötte. A szeretetszolgálat munkáját bemutatva felidézte: Magyarországon 1931-ben alapították meg a Katolikus Karitászt, amely nagy lendülettel végezte munkáját 1950-ig, amikor a kommunista rendszer betiltotta működését. Szinte titokban élt tovább a plébániákon a munka egészen 1991-ig, amikor hivatalosan újraindulhatott a segélyszervezet.
Hozzátette: a Katolikus Karitász mellett más szeretetszolgálatok is működnek Magyarországon, így a Máltai Szeretetszolgálat, különböző katolikus intézmények és lelkiségi csoportok, közösségek, illetve más hitvallású szervezetek is.
A találkozón Ferenc pápa beszéde előtt tanúságtételek hangzottak el.
Elsőként a Nyíregyházi Egyházmegye területén, Máriapócson élő roma asszony, Fürtösné Kanalas Brigitta számolt be arról, hogyan segítette őt nehéz helyzetében a görögkatolikus egyház, munkát és otthont biztosítva neki és gyermekeinek.
A családfő felidézte: több napig tartó út után érkeztek Magyarországra, ahol szállást és segítséget kaptak. Később a Katolikus Karitász integrációs központjában is szeretettel fogadták őket – mondta, hozzátéve, kézzelfogható anyagi segítséget, utalványokat is kaptak, ami „életmentő volt” a családnak és „bátorítást, reményt is adott”.
„Számunkra és gyermekeink számára Magyarország egy új élet kezdetét, egy új esélyt jelentett. Itt befogadtak bennünket és új otthonra leltünk”
– fogalmazott Oleg Jakovlev.
A család gyermekei egy dallal köszönték meg a Katolikus Karitász munkáját és köszöntötték az egyházfőt.
Végül Kunszabó Zoltán diakónus és felesége, Kunszabóné Pataki Anna, a hajléktalanokat segítő Csak Egyet Szolgálat alapítói beszéltek munkájukról. Kunszabó Zoltán elmondta: Budapesten 2246 ember lakik hajléktalanszállókon és 436 él az utcán. A hajléktalanságtól veszélyeztetettek száma azonban ennél sokkal nagyobb: vendégeik között vannak volt állami gondozottak, pszichiátriai problémákkal, szenvedélybetegségekkel küzdők, börtönből szabadultak, és vannak közöttük a gyermekeiket egyedül nevelő édesanyák és idősek is.
Ferenc pápa a templomba érkezésekor és távozásakor is hosszan üdvözölte a padsorokban ülő szegényeket és a roma közösség képviselőit.
Az egyházfő az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomból a szintén a Rózsák terén álló görögkatolikus Istenszülő oltalma-templomba ment, hogy találkozzon a görögkatolikus közösséggel.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
